Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993)
Kádár Zsuzsanna: Az információszabadság kérdései Magyarországon
levéltári kutatások szabályozása ürügyén csaptak és csapnak össze az indulatok. 1 Az egyik nézet szerint a szocializmus évtizedeiről csak iratokból, levéltári anyagokból szerezhetünk olyan információkat, amelyekhez már a keletkezésük pillanatában hozzá kellett volna férni, amelyek tehát egy nyitott társadalomban eleve nyilvánosak 2 Ezért kell tehát minél szélesebbre tárni az archívumok kapuit és az utolsó 30 éven belül teljesen "átjárhatóvá" tenni a forrásokat, a kutatás elé minél kevesebb akadályt gördíteni. A kutatási korlátozások feloldására a másik fő érv az, hogy miután az előző rendszer egészében bűnös volt, intézményesen sértett emberi szabadságjogokat, a társadalomnak tudnia kell ezekről a bűnökről, meg kell ismernie a felelősöket, ehhez pedig szükség van az archívumok titkainak feltárására! Az országban eluralkodó "igazságtételi-láz" nyomán egy-egy esemény és a hozzá kapcsolódó felelős(ök) feltárására szolgálna ez a korántsem tudományos igényű levéltári munka. Azokat az embereket pedig, akik "fejeket követelnek" még az sem tartja vissza, hogy Magyarországon alkotmánybírósági döntés mondja ki: a régi rendszer - legalábbis a jogrendszer szempontjából - szervesen nőtt át az újba, nincs cezúra a kettő között. Ezzel a nézettel szemben vannak, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberek jó része az előző rendszert kihallgatási szituációhoz hasonló helyzetként élte meg, vészelte át. Ez úgy értendő, hogy a józan emberi magatartás - például egy rendőrségi kihallgatáson, vagy egy bírósági perben - azt kívánta meg, hogy véleményüket ne őszintén, hanem a szituációnak megfelelően fogalmazzák meg, s ez az akkoriban keletkezett iratokban is tettenérhető. Nemcsak a 30 évnél újabb, de ennél régebben keletkezett ira1) Lásd erről részletesen Pető Iván: Önuralmat vagy kiszámíthatatlan kockázatot című cikke, megjelent: Kritika, 1993/1. száma, 16-17. lap 2) Például: a sajtóanyagból, nyomtatott kiadványokból, parlamenti forrásokból megismerhetők!
