Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

Év Költségvetés összegei Korona Fővárosi rendes bevételek %-ában 1908 30 362 — 1910 52 350 — 1912 135 414 0,19 1914 229 683 0,29 A megnövekedett keretekből egyre nagyobb összegeket fordíthattak könyvek beszerzésére, s folyamatosan nőtt az olvasók száma is - az 1909-es 8000-ről 1912-re 14 000 fölé emelkedett. A tanács közművelődési és szervező tevékenységét a kisebb könyvtárak megteremtésén át is követhetjük. Az építkezési programban szerepelt Vág utcai Népházban munkások számára terveztek népkönyvtárat, melynek szervezését Szabó Ervinre bízták. A Fővárosi Könyvtár munkatársai állították össze a 2000 kötetes közművelődési könyvtár anyagát, mely a 60-70 személyes olvasóteremben, illetve kölcsönzés céljára állt az olvasók rendelkezésére.

5007 501/ A másik - már említett - uj létesítmény az Aréna úti Népszálló volt. Az itt elhelyezett mintegy 100 m

2-es könyvtárat - Bárczy rendelkezése szerint - ugyancsak a Fővárosi Könyvtár munkatársai szervezték meg, s tevékenységükben a korszak európai elveit és gyakorlatát követték. Az elképzelt fejlesztések csak részben valósultak meg, de érdemes felidézni a terveket, melyek következetes és nagyívű kultúrpolitikát tükröznek. Az újonnan épített kislakásos telepeken, a Palotai, s a Százados úton, és a Budai Vigadóban létesítettek volna fiók-könyvtárakat, s az új művelődési palota bűvöletében már annak szánták a már említett Károlyi utcai könyvtárat is. 1913-ban a tanács e létesítmények céljára rendkívüli hitel felvételét határozta el.

5027 Ebben az évben két fiókkönyvtár nyilt meg, s bár közülük csak a Károlyi-utcai igazán igényes kivitelű, az Almássy téri - a Deák Ferenc szabadkőműves páholy támogatásával létrehozott - könyvtár megnyitása is kiemelkedő esemény volt a főváros kulturális életében. A könyvtárat Madzsar József elképzelései szerint rendezték be, s itt a művészi szempontok döntő szerepet játszottak. Az Állatkertben 1914-ben megnyitott mozgókönyvtár és a Százados úti fiókkönyvtár nagy szenzációt keltett, megnyitása korszakunk egyik záróakkordját jelentette. Az augusztusban átadott Károlyi utcai könyvtár megnyitását már nem kísérte a korábbi figyelem: az ország a háború lázában égett, s a főváros életében - a művelődés ügyét háttérbe szorítva - a kényszerintézkedések, a megélhetés gondjai kerültek első helyre.