Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

IX. A fővárosi (községi) intézmények tevékenységének és irányításának főbb vonásai 1. Fővárosi Múzeum Az 1907-ben megnyitott múzeum működésének csak alapvonásairól szólunk, története széleskörűen feldolgozott Az 1886-ban - Gerlóczy Károly alpolgármester kezdeményezése nyomán elfogadott - tanácsi határozat körvonalazta a múzeum célját, gyűjtőkörét a főváros életében betöltendő szerepét A szervezés munkájával Toldy László főlevéltárost bízták meg, de ez lassan haladt s csak 1894-től, az Aquincumi Múzeum megnyitását követően vett határozottabb irányt. Kuzsinszky Bálint 1898-ban tanácsi felkérésre elkészíti a múzeum szervezeti rendjére és a gyűjteményekre vonatkozó tervezetét, hivatalosan azonban csak 1899-ben kap ideiglenes megbízást a múzeum vezetésére.

4697 Az 1898-as tervezet a főváros történeti emlékeit 10 tárgycsoport szerinti bontásban, s két osztályban kívánja gyűjteményekbe szervezni. Az egyik osztály a római kori (aquincumi) régiségeket, a másik pedig az ős-, közép- és újkori tárgyakat, a képtárat, s a történeti könyvtárat foglalja magában. Kuzsinszky elképzelése szerint a múzeum független intézményként működik, s a régészeti szakbizottmány és a képzőművészeti bizottmány megszüntetésével egyidejűleg múzeumi bizottság szervezését indítványozza.

4707 A közgyűlés 1899 áprilisában elfogadott határozata - ezt némiképp módosítva - a múzeum és a könyvtár egységes irányítását tervezi, s a múzeum ideiglenes helyéül a Városligetben álló volt kiállítási pavilont jelöli ki. A határozat elrendeli - a városligeti épület következő évi átadásával egyidejűleg - a tanács épületében elhelyezett muzeális tárgyak összeírását és átszállítását A tanügyi tanácsnok elnökletével múzeumi- és könyvtár-bizottságot hoznak létre szakértők és törvényhatósági képviselők részvételével. A közgyűlés 1899 májusában hivatalosan is felkéri a tanácsot, hogy e bizottsággal együtt készítse el a múzeum és a könyvtár szervezeti szabályzatát A szabályzatot 1900 márciusában tárgyalja az újonnan létrejött bizottság, de itt inkább a szervezés konkrét feladatairól, a gyűjtőmunka előrehaladásáról, mint szervezési elvekről tárgyalnak. Végül a bizottság majd a tanács is - jóváhagyta Kuzsinszky elképzeléseit, aki ezután önállóan intézkedett a múzeumi gyűjtemények gyarapításáról, s a helyreállított városligeti épület kiállításainak rendezéséről. Az 1900 novemberében - fővárosi vezetők és a sajtó képviselőinek jelenlétében - rendezett ideiglenes megnyitó ünnepség ellenére sem sikerült a munkálatokat felgyorsítani, s az épület beázása csak fokozta a nehézségeket A múzeum megnyitása érdekében 1904 áprilisában egy 10 tagú felügyelőbizottságot állítottak fel, melynek elnökéül Bárczyt jelölték (ekkor tanügyi tanácsnok), s tagjai Kuzsinszky kivételével - közgyűlési képviselők voltak. A bizottságban Hauszmann Alajos és Havass Rezső szakíró - a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke - is helyet kapott A megalakulás után meglátogatták ugyan a múzeumot, érdemi tevékenységet azonban nem fejtettek ki. A szervezés irányítása változatlanul Kuzsinszky kezében maradt, de a nyitás időpontja évről-évre késett. Az okokra nincsenek teljes körű információink, de - a fűtés hiánya mellett - szerepet játszott benne az is, hogy a korábbi, 1899-ben hozott közgyűlési határozatnak - mely a hivatali épületek műtárgyainak átszállítását rendelte el - még 1906-ban sem sikerült érvényt szerezni. Ekkor került sor újabb - ezúttal már eredményes - tanácsi határozat kiadására.

4717