Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
IL A politikai élet és Bárczy megválasztása Bárczy viszonylag rövid, 17 évi fővárosi szolgálat után fiatalon, 40 évesen kerül a polgármesteri székbe. Megválasztása a véletlenek szerencsés összjátékának volt köszönhető, s nagy csatározások előzték meg. Az 1905-ös „nemzeti ellenállás" során lemondott a főváros korábbi vezetősége, köztük Halmos János polgármester. A kormány Rudnai Béla budapesti főkapitányt nevezte ki királyi biztossá, az intézkedés ellen azonban a közgyűlés tiltakozott 9 ' A kormánnyal folytatott küzdelemben vezető szerepet játszott Vázsonyi Vilmos, a tehetséges fiatal ügyvéd, aki 1896-ban alakította meg Községi Demokrata Pártját. A párt a lassan erősödő városi polgárság nevében liberális alapon indította meg harcát az agrárius irányítású, újkonzervatív és antiszemita városi klikkek ellen. A publicistaként is népszerű, kiváló szónok Vázsonyi pártja 1900-ban Polgári Demokrata Párt néven országos párttá alakult, s Vázsonyi a Terézváros képviselőjeként hamarosan a parlamenti ellenzék padsoraiba kerül. Az 1905 körül lezajlott politikai válság során világossá vált, hogy a fővárosnak önálló politikai képviseletre van szüksége, melynek segítségével érvényre juttathatja sajátos érdekeit. Ez 1906-ban különös formában valósult meg. Vázsonyi liberális, a főváros fejlesztését célzó programja a közgyűlés nagypolgári többsége számára elfogadható volt, - s miután Vázsonyival együtt ők is tartottak a kormányra törekvő koalíció retrográd, antiszemita politikájától - a többség belépett Vázsonyi pártjába, így született meg az Egyesült Községi Demokrata Párt. A város korábbi vezetőinek távozásával létrejött „vákuum" az új párt számára közvetlen lehetőséget nyújtott a polgármester személyének kiválasztására. Polonyi Géza, a kolaíció igazságügy-minisztere Sipőcz László árvaszéki elnököt támogatja, 1 második jelölt Bárczy, a harmadik pedig Kun Gyula tanácsnok, helyettes alpolgármester. Polonyi csoportja, a belvárosi Saskör (a „Sasok" - ahogyan ekkoriban nevezték) éles támadásokat indít Bárczy ellen, a nagyhirtelen mögé felsorakozott demokrata párt azonban ezeket úgy tudja visszaverni, hogy közben egyre növeli követői táborát. 1 Mi a titka, hogy a fiatal, csak szűk körben ismert Bárczy képes volt legyőzni vezető városházi hivatalnok ellenfelét? Honnan is indult a pályája? Apja Sacher Gusztáv 12 ' középiskolai tanár, anyja Bárczy Berta, szegény dzsentri család leánya. (Az ő nevét veszi fel még fiatal városházi hivatalnok korában, ez a név a kor a hagyománytisztelő légkörében ,jobb csengésű".) A család mélyen vallásos, s ő a piarista gimnáziumba iratkozik, majd Egerben a cisztercitáknál tanul, papnak készül. Elhatározását később megváltoztatja, visszatér Budapestre és elvégzi a jogi egyetemet. 1889-ben lép a főváros szolgálatába - városházi díjnokként -, s néhány év alatt megismeri a fővárosi szakigazgatás főbb ágazatait Tevékenysége során foglalkozik pénzügyi, városrendezési, szociálpolitikai kérdésekkel, majd tanulmányutakat tesz Nyugat-Európába. A nagyobb fővárosokban tanulmányozza a városigazgatás mechanizmusát, s tapasztalatai alapján reformterveket dolgoz ki a fővárosi közigazgatás átalakítására. Csillaga gyorsan emelkedik, már 35 éves korában tanácsnok, a tanügyi osztály vezetője lesz. Ettől kezdve válik tágabb körben ismertté, egyéniségének sajátos vonásai, közvetlensége, haladó reformeszméi, sokirányú műveltsége egyre kedveltebbé teszik. A belvárosi szalonok és a Budai Dalárda polgári körének állandó vendége, jó táncos, sokszor szórakoztatja zongorajátékával barátait s a táncok szüneteiben várospolitikai reformeszméinek híveit igyekszik gyarapítani. Ambíciója arra is sarkallja, hogy fejlessze testi erejét, bátorságát ezért sportol, megtanul vívni, s gyakran látogatja a vívótermeket, ahol a fővárosi előkelő társaság
