Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)

A közművelődési ügyosztály, a képzőművészeti bizottság és a jeles szakértők tevékenysége nyomán már e rövid időszak alatt olyan jelentős képzőművészeti gyűjtemény jött létre, hogy 1912-ben célul tűzték az önálló fővárosi galéria létrehozását 1

A gyarapodás méreteit a költségvetés képzőművészeti célokra fordított összegei is jelzik. 1908 7 977K 1910 23 034 K 1912 21 492 K 1913 55 000 K 1914 55 000 K A múzeumi költségvetések sajnos nem tartalmazzák a kortárs művészek műveinek vásárlására - illetve a képtárra - szánt összegeket, sőt az sem követhető, vajon mennyiben fedi egymást e tekintetben a fővárosi és a múzeumi költségvetés, az azonban figyelemre méltó, mennyire friss szemmel és korszerű szemlélettel válogatták ki a nagy kvalitású műveket Az állomány áttekintése azt mutatja, hogy a fővárosi művészetpolitikát e korszakban olyan személyek irányították, akik nemcsak a művészi értékekhez, de a tanácsadók megválogatásához is kiválóan értettek. Olyan csillagórát élt át ekkortájt Budapest, melyet számtalan tehetség felbukkanása, a művészeti sokszínűség jellemez, s a főváros vezetői lehetőségeik határai között ösztönözték és támogatták - ha felemásan is - e pezsgő művészeti közéletet, melynek nemcsak szereplői, de ilymódon formálói is voltak.