Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
A Ferencz József koronázási jubüeum-díjak kiosztásáról - részben az időszak rövidsége, részben a díjak sokfélesége és többszöri szüneteltetése miatt - szinte lehetetlen bármiféle értékelést nyújtani, csak tendenciákról szólhatunk. Sajnálatos módon először arról, hogy az alapító okirat módosításával a közgyűlési képviselőkből alakult bírálóbizottságok sok esetben nem rendelkeztek a jogkörük gyakorlásához szükséges szakértelemmel. S míg egyfelől leszögezzük ezt a kétségtelen tényt, - a díjazottak névsorát áttekintve - azt látjuk, hogy a polgári elit kvalitásérzéke és a változó ízléskultúra hatására kezdtek teret nyerni a századelő polgári életérzését kifejező művészek. Abban a szellemi pezsgésben, mely a korszak fővárosát jellemezte, a városvezető, jómódú polgárság életmódjában és kultúrájában is átalakul, s önállóságát és öntudatát egy sajátosan polgári és városi kultúra vállalásával, támogatásával és művelésével is reprezentálja. 2. A tanácsi megrendelések és vásárlások A fővárosi képzőművészeti támogatások egyik állandó formája a város egykori - sőt korabeli - vezetőiről készült festmények és szobrok megrendelése volt. A rendelkezésre álló források alapján ezekről csak vázlatos képet nyújthatunk. Feltűnő, s a fővárosi művelődésirányítás átalakulása szempontjából ellentmondásos, hogy a képzőművészeti bizottmány - mely a megrendeléseket 1911-ig irányította 432/ a művészek munkáját a legaprólékosabban behatárolta, s értékelésének legfőbb szempontja a „hasonlóság", az élethű ábrázolás volt. Amikor 1909-ben megrendelték Boruth Andortól Halmos János, a korábbi polgármester képét, a bizottmány a festőművész számára nemcsak a kép méretét, beállítását határozta meg, de azt is, hogy „az elhunyt életnagyságban, fekete szalonruhában ábrázolandó." 433 ' Amikor a festő műtermében a bizottság megjelent, megállapították, hogy „bár a kép a hasonlóság tekintetében nem felel meg mindenben... javasoljuk, hogy a kép átvétessék." 434 A követelményeket a képzőművészeti bizottság szakértő tagjai határozták meg ekkoriban Benczúr Gyula, Hauszmann Alajos és Stróbl Alajos -, s ebből önként adódott, hogy a választás is elsősorban az OMKT tagjaira, az akadémizmus stílusához kapcsolódó művészekre esett. Ehhez az irányzathoz tartozott Boruth is (a Műcsarnok több kitüntetéssel honorálta tevékenységét), a Halmos egy másik képének elkészítésével megbízott Bäsch Gyula, 435 / s több hasonló feladatot kapott még Karlovszky Bertalan és Spányik Kornél A budai vár 1849. évi visszavívásának megfestésére hirdetett pályázat nyerteseként Vágó Pál kapta meg a megbízást, 4377 az ugyancsak fővárosi irányítással készült Kossuthmauzóleum szobrászmunkáit pedig Stróbl Alajos kapta, kiemelkedően magas 42 000 K-ás honorárium mellett. 4387 A tanács művelődéspolitikájának e paradox jellegét személyében Bárczy is képviseli. Fogadószobáját Kriesch Aladárral terveztette, a népművészet eleven hagyományaira épülő szecesszió stílusában, - s az új szellem látványos jeleként hatni is szeretne - a berendezést közű a „Ház" c. folyóirat. 4397 Péceli nyaralójának kerti ebédlője Thoroczkay Wigand Ede alkotása. 4407 S csaknem ugyanekkor modellt ül Karlovszky Bertalannak, aki vibráló, sokszínű egyéniségének, progresszív szellemiségének olyannyira ellentmondóan
