Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
A Szemlő-hegy utcai iskola építését is engedély hiányában kezdték, de itt - a szomszéd telek tulajdonosának beadványa nyomán támadt peres eljárás iratai alapján végigkísérhető az eljárás folyamata. Az iskola építését 1911 szeptemberében kezdték meg, s az építési engedélykérelmet Zrumeczky Dezső 1911. október 10-én nyújtotta be. A hivatalos ügyintézés csigalassúsága miatt kiadására 1912. szeptember 7-én került sor, amikor az épület már tető alatt állt. 111 Érdekes lenne felderíteni, hogyan választották ki a fiatal és invenciózus építészt a feladatra, de források hiányában erre nem vállalkozhatunk. Az azonban kétségtelen, hogy az építész - a tervezésben és a kivitelezésben is - nagyfokú önállóságot élvezett, s a tanács teljes támogatásával hagyta figyelmen kívül a fővárosi építésügyi szabályrendelet előírásait. 228 ' A szomszéd telek tulajdonosa, akinek érdekeit sértette a nagyméretű iskolaépület elhelyezése, a nyilvánvaló szabálysértés ellenére sem tudott jogainak érvényt szerezni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa is elutasította fellebbezését, bár leszögezte a szabálysértés tényét. A csatolt iratokból arra is fény derült, hogy a megkezdett építkezésen dolgozó kőművesmester - iparengedélye szerint - nem vállalhatott volna felelősséget egyedül az épületért, s az alkalmazott falazási technológiát a budapesti ipari főfelügyelő veszélyesnek minősítette - még az engedély kiadása előtt. S közben az építkezés - a fővárosi műszaki ellenőr, Koós Gábor jóváhagyásával - tovább folyt. A hosszasan húzódó ügyre a szomszédos telek tulajdonosának halála tett véglegesen pontot, de addigra már az iskola régen átadásra került. 2 9 ' A tanács iránti bizalmat mutatja, hogy számos - beruházásokat érintő - előterjesztésük megvalósítására a közgyűléstől azonnali felhatalmazást kapnak, s ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a - főváros mozgásterét gyakran korlátozó - belügyminiszteri engedélyezést utólagos jóváhagyássá változtatták. 0/ Az iratok arról tanúskodnak 231 ' hogy az építkezések tervezése és kivitele több esetben az előírt szabályok és a hivatali út teljes mellőzésével történt. Elvben mindössze az „építési hetes bizottság" folytatta le az érdemi tárgyalást, (amelynek szintén Bárczy volt az elnöke). „1912-ig az új építkezéseket egy külön détachement irányította, s bonyolította le, melynek feje Kabdebó Gyula volt, ki az elnöki ügyosztályban elhelyezkedve, közvetlenül az akkori polgármesternek volt alárendelve. Ez a különleges helyzet tette lehetővé, hogy az építkezések oly könnyen, teljesen az alkotók intenciója szerint bonyolíttattak le, mert nem volt beleszólása semmiféle építési bizottságnak, ami, valljuk be - sokszor bénítólag hat... azok munkájára, kik szeretik az ügyeket halogatás nélkül előbbre vinni, s nem a hivatalos értelemben csak »elintezni«." 232 ' Kabdebó - és megbízása alapján a tervező mérnökök, illetve a mérnöki hivatal munkatársai is - a munkák zökkenőmentes és gyors lebonyolítása érdekében nemegyszer mellőzték a versenytárgyalást, s kapcsolataik révén igyekeztek vállalkozókat találni az építkezésekhez. A kiválasztás szempontjai között bizonyíthatóan nem szerepeltek a fővárosi képviselő-testület közvetlen érdekei, egyedül Walla József cementgyáros (virilista képviselő) kapott megbízást a Városmajor utcai és a Szemlő-hegy utcai iskola építésénél. 233 ' A közel 2000 vállalkozó cég és iparos foglalkoztatása azonban kedvezően hatott a főváros munkaerő-helyzetére, és ezzel erősítette a beruházási program népszerűségét, ami a közgyűlés reagálásából is látszik. Az építkezések gyorsabb lebonyolítása - s a körülményes és hosszadalmas tanácsi ügymenet immáron szabályos kiiktatása - céljából (a második ciklus idején) két tanácsi határozat is született. A határozatok 10 000 K összeghatár alatti megbízásoknál eltörlik a szerződési kötelezettséget, s csak utólagos tanácsi jóváhagyást
