Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
r Az árajánlatok alapján - ugyancsak szűk körben - az egyes építésvezetőségek, illetve a „Kislakások..." bizottság alkalmankénti bevonásával született döntés. 235 ' A megbízásokat és szerződéseket ellenben minden esetben a tanács elé kellett terjeszteniök, s ott került sor a gyakorlatilag formális jóváhagyásra. Az árajánlatok azonban illetékkötelesek voltak, s így a visszautasítások sok kellemetlenséget tartogattak Kabdebó és a tanács számára, több esetben perre is sor került. 2367 Az árajánlatok értékelését már csak azért is elsősorban Kabdebónak és az építészeknek kellett elvégezniök, mert ők rendelkeztek tapasztalatokkal a folyó árak és az egyes vállalkozóktól várható minőség megítélésében. A fővárosi vállalkozóknak rendkívül előnyös nagy volumenű munkálatok odaítélésében nagy szerepet játszhatott az ismeretség, de úgy tűnik, inkább nagyobb vállalkozókkal kötöttek szerződést, mert így nagyobb garanciát láttak a munkák gyors és határidős befejezésére. Ez látható abból is, hogy ugyanaz a vállalkozó több, nagy összegű megbízást is elvállalt azonos határidővel. A vállalkozókkal egy általános és egy részletes feltételeket tartalmazó szerződést kötöttek. Az általános szabályok magára a szerződésre, a 10%-os biztosítékra (az ún.bánatpénzre), az építési felügyelő bizottságra, az egyes építésvezetőségek - s főként a vezető mérnök - feladataira és jogaira vonatkozó előírásokat tartalmaztak. Az építésvezetőség a vállalkozókkal szemben „teljhatalmúkig intézkedik, s tetteiért csupán az építésre felügyelő bizottságnak illetőleg a székesfőváros tanácsának tartozik igazolási kötelezettséggel és felelősséggel." 2387 A feltételek részletesen szabályozzák a vállalkozók kötelezettségeit az építkezés ideje alatt. Árajánlataik alapján az elnöki ügyosztály állította össze a költségvetéseket, melyeket végleges formában a „Kislakások..." felügyelő bizottság fogadott el, iránymutatónak tekintve a korábbi közgyűlési előterjesztéseket. 2397 Minden ügyiraton Kabdebó aláírása szerepel, ami igazolja korábban is vázolt kulcsszerepét a beruházási tervek végrehajtásában. Az építkezések valóban szokatlan gyorsasággal folytak, s fennakadásról csak ott beszélhetünk, ahol menetközben áttervezésre - rendszerint bővítésre - került sor, de ezek száma alig néhányra tehető. Az első - 1909-ben indult - ciklusban felépült a tervezett 14-ből 10 iskola, több mint 5 millió K költséggel, felszerelésük pedig közel 400 000 K-t vett igénybe - ezzel 195 tanterem és 13 tornaterem létesült Ugyanebben az évben 10 épület (853 lakás) s 500 földszintes kislakás építése is megkezdődött, melyek egy része már az év végén átadásra került 2407 Alig néhány hónappal az első építkezések megindítása után az elnöki ügyosztályon megkezdődött a második ciklus előkészítése. A tanács ülése - az elnöki ügyosztály és a „Kislakások..." bizottság javaslata alapján - elfogadta az építkezések tervezetét. Az év folyamán meginduló második ciklusban 14 iskola, 6 emeletes bérház, 4 földszintes kislakásos telep és szükséglakások épültek fel. Az 1910. április 14-i tanácsülésen jóváhagyott előterjesztésben 2417 felkérik az elnöki ügyosztályt, hogy gondoskodjék az épületek vázlatos terveinek elkészítéséről, a korábbi döntésnek megfelelően: a földszintes kislakások terveit a mérnöki hivatal építészei „házilag" készítik el, az iskolák és bérházak esetében pedig a tanács felhatalmazza az elnöki ügyosztályt, hogy a tervezésre magánépítészeket kérjen fel. A tanács és az elnöki ügyosztály által már elfogadott javaslat alapján ül össze a „Kislakások..." bizottság április 25-én (a tagok közül mindössze 4 jelenik meg, kizárólag az építészek), s változtatás nélkül elfogadja Wildner Ödön előterjesztését és az időközben (10 nap alatt!) elkészült - Kabdebó Gyula bemutatta - terveket. 2 A bizottsági ülés jegyzőkönyve is arra mutat, hogy az elnöki
