Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
VI. A beruházási program 1. Előkészítés 1909. április 7-én hatalmaztafel a törvényhatósági közgyűlés a tanácsot, hogy kezdje meg az építkezések tervezését, de a tanács már jóval korábban megindította az előkészítést Bárczy és munkatársai - Kabdebó Gyula és Wildner Ödön - tevékenysége nyomán már az előző évben kibontakoztak a nagyszabású beruházási terv körvonalai, s a végrehajtás fázisai. Megindult az építkezésekhez szükséges telkek kiválasztása és a magántulajdonban lévők megvásárlása 2 ' A telkek kisajátítása már 1907-ben megkezdődött. 2 Ezután került sor a beruházási terv részletes meghatározására, az iskoláknál a közoktatási ügyosztály, a szakfelügyelők és az iskolaszékek véleménye alapján. A lakásépítéseknél a közvetlen irányítás gyakorlatilag Wildner Ödön kezében összpontosult 203 ' A várható tömeges építkezésekre való tekintettel február 25-én tanácsi határozat született mely szerint az építkezések egy részét magánépítészek közreműködésével valósítják meg, miután a főváros „műszaki szerve, a mérnöki hivatal mai nagy elfoglaltsága mellett előreláthatólag nem fog a követelményeknek megfelelő gyorsasággal és alapossággal" 204 '' eljárni. A határozat második része már a végrehajtás keretét teremti meg. A beruházások előkészítésére - Bárczy elnökletével - egy bizottságot 205 ' alakítanak, melyben fővárosi szaktisztviselők és építészek (nagyobbrészt a közgyűlés tagjai) kaptak helyet. A tanács részéről Heuffel Adolf középítési igazgatót Krátky János műszaki tanácsost, Wildner Ödönt és a bizottság előadójaként Kabdebó Gyula mérnököt jelölték, az építészek pedig: Alpár Ignác, Fittler Kamill, Freund Vilmos, Hauszmann Alajos, Korb Flóris, Quittner Zsigmond, Steinhardt Antal és Wellisch Alfréd voltak. Az építészek - Fittler Kamill és Korb Flóris kivételével - a közgyűlés virilista tagjai, a vállalkozó építészek széles körű társadalmi kapcsolatokkal rendelkező, nagyrészt konzervatív szellemű képviselői. A határozatból már kitűnik, hogy az építkezéseket az elnöki ügyosztály irányítja, teljesjogú hatáskörrel. A tanács az elnöki ügyosztályt „hívja fel," hogy - a kiküldött bizottság véleménye alapján - dolgozzon ki javaslatot az építkezések sorrendjére, mely tartalmazza a tervező magánépítészek névsorát s a munkálatok feltételeit és költségeit is. 206/ A folyamat gyorsaságára jellemző, hogy az elnöki ügyosztály már március 18-án a tanács elé terjesztette - a bizottság állásfoglalása után összeállított - tervezői névsort. 207 ' Az iratból látható, hogy a bizottság az elnöki ügyosztály készítette névsorból válogatott, de az ügyosztály - a bizottsági jelöltek mellett - saját névjegyzékét is a tanács elé vitte. Az előterjesztésben azt javasolták, hogy a kiválasztott építészek csak vázlatos terveket és költségvetéseket készítsenek, s a megbízásokra ezek értékelése alapján kerüljön sor, de a gyors szervezés miatt már csak akiválasztott építészek készítettek vázlatos terveket 208 ' A névsorban a korabeli építészet csaknem minden jeles képviselője helyet kapott A/ A bizottság által kiválasztott tervezők: Aigner Sándor, Árkay Aladár, Baumhorn Lipót, Balogh Lóránt K.Császár Ferenc, Éberling Béla és Schodits Lajos, Fritz Oszkár, Fleisch Róbert, Habicht Károly, Hajós Alfréd és Villányi János, Höpfner Guido, Hültl Dezső, Hübner Jenő, Kauser József, Kommer József, Körösi Albert, Kotál Henrik, Lajta Béla, Löllbach Kálmán, Medgyaszay István, Orth Ambrus és Somló Emil, Pártos Gyula, Reichl Kálmán, Rerrich Béla, Révész
