Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
múzeumot vagy kórházat, ez ellen akarnék tiltakozni.' S ezt a szellemet képviseli a tanács is, mely az átmeneti pangást az intenzív, a minőségi munka erősítésére, s a szaktanítás további kiterjesztésére használja fel. Felvetődik azonban a vitákban egy másik szempont is. A közoktatásügyi bizottság egyik tagja első ízben teszi szóvá, hogy a testületnek csak formális jogköre van, az érdemi munkába nem vonják be, s így sem az iskolaépítéseknél, sem a reformok kialakításában nem játszott szerepet. Kifogásolja, hogy az iskolaépítkezések minden ellenőrzés nélkül folytak, a tanügyi adminisztráció pedig egy vezető tanácsnok kezében van, aki az ott dolgozó kishivatalnokokkal csak döntéseit hajtatja végre, ennek következtében nincs lehetőség véleménynyilvánításra, az ügyosztály valóságos kontrolljára, tevékenységének befolyásolására. 5197 A kulturális kiadások elismert fontossága ellenére újból megkérdőjelezték az új közművelődési intézet (a már említett könyvtárpalota) létesítését, bár ezt az elhelyezés problémájával kötötték össze. S tették ezt azután, hogy Lajta Béla épületének tervei már másfél éve elkészültek. 520 ' Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy a döntést - Lajta megbízását - nem a közgyűlés, hanem a tanács hozta. A korábban teljes bizalom egyes képviselők részéről már nem volt teljes, de az sem kizárt, hogy a háttérben született döntések miatt így érvényesítették szándékaikat. Tény, hogy a könyvtárépület esetében a közgyűlés rákényszerítette a tanácsot új helyszín kijelölésére. 211 Teljes sikerrel, egyöntetű támogatással kísérte ellenben a képviselőtestület a képzőművészeti vásárlásokat. A művészetpártolásra szánt keretet éppen ezen a viharos és „válság-hangulatos" közgyűlésen emelték a korábbi 21 ezerről 55 ezerre. 522/ A három napig tartó - heves közjátékokkal tarkított - tárgyalás után mégis elfogadták az előterjesztett költségvetést, s május 21-én az új kölcsön felvételét is - csaknem egyhangúan. A képviselők véleménye megegyezett abban, hogy ha nem is mindig általuk, - de értük is - s a főváros érdekében fejti ki tevékenységét a tanács. S e meggyőződés kialakításához nagymértékben hozzájárult az irányító testület lelke, megtestesítője: Bárczy István.
