Erdei Gyöngyi: Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Budapest művelődéspolitikája a századelőn (Budapest, 1991)
Xu. Bárczy és öröksége. A polgári művelődéspolitika első korszakának eredményei A főváros elemzett időszakának, „újkorának" története elválaszthatatlanul összeforrt Bárczy István nevével. Amikor összefoglaljuk mindazt, ami a művelődés területén a tanács kezdeményezésére történt, mindenekelőtt őt méltatjuk, aki irányítója, s kemény kézzel végrehajtója is volt e rendkívül gyors, s az oktatás és a művészet számos ágát felölelő, mai szemmel nézve is hatalmas fejlődésnek. Nem véletlen, hogy - a középkori városállamok vezetőinek mintájára - podesztának nevezték, valóban nem történhetett itt semmi fontos, amiről ő ne tudott volna, s figyelme mindenre kiterjedt. „A tanácsot lassan-lassan a maga képére formálta át, szuverén ura lett a városházának ... Ma már túlzás nélkül mondhatja Bárczy István: A Tanács én vagyok ... az emberekkel való bánásmódnak elsőrendű virtuóza Budapest polgármestere ... A közgyűlésen ma nincsen többségi párt, nincsen szervezett ellenzék ... ma Bárczy az ura a helyzetnek a közgyűlésen ... Csodálatosan sokoldalú, káprázatosan jó színész, kétségtelenül nagystílű ember, nem közönséges tehetség." 523 ' A „péntekesek"-nek nevezett - főként művészekből álló - asztaltársaság tagja, 524 ' maga is művészlélek. Sikereinek titka „nagyszerű diplomata tehetsége, okossága, vesékig látó emberismerete, szeretetreméltó egyénisége, tudása, közvetlensége, adminisztráló művészete ... el tudott hárítani minden akadályt, mely programja megvalósulása elé tornyosult ... Nem volt hiú ember és nem is nagyon törődött vele, hogy polgármestersége alatt nem kapott kitüntetést sem. Mikor előkelő külföldi vendégei voltak a városnak, akik az ünnepi bankettre feltűzték valamennyi kitüntetésüket, az 6 frakkja mindig büszkén feketéllett ki az érdemrendekkel teleaggatott díszruhák tengeréből." 52 A budapesti polgárság szemében azonban kivételes népszerűséget élvez, s az eredményeket személyével kapcsolják össze. „E tíz év Budapest megnövekedésének ideje világvárossá. Amerikai arányok voltak, amikben együtt nőttek, s nőttek bele abba a magyar európaiságba, melyben a fiatal nagyváros és ... polgármestere egymás nélkül elképzelhetetlenek. Megvan az ösztöne, a tudása, a szeretete minden iránt, ami Budapestben, Budapest társadalmában, Budapest emberanyagában lappang... számba veszi a tehetségeket, erényeket, hibákat, hagyományokat és új ösztönöket, művészi törekvéseket... divatokat,... külföldi mintát és itthoni különösséget s tudatos alkalmazással veti vissza a városba - ez Bárczy István külön budapesti genie-je." 526/ Ha a kortársakat hallgatjuk, Budapest és Bárczy ugyanazt jelenti, azt a költőiséget, mellyel a polgár imádott városa felé fordul, s melyet ő ideálisan képvisel. „Valaki, akinek lelkében egy melódia zeng... nem okvetlenül egy zenei kompozíció... egy hatalmas, gyönyörű város, elegáns, finom, artisztikus, berendezve mindazzal a jóval, amit modemnek nevezünk és miben benne van minden, ami egészség, okosság, kényelem, ízlés, humanizmus, műveltség és tisztesség... Nagyon kevés vezetőalakja van a mi közéletünknek, akinek minden programja lelkét rövidebben meg lehetne határozni, mint Budapest polgármesteréét. Szereti az életet... Jól vezeti-e Bárczy István a városát, vagy nem jól vezeti? Kétszázkilencvenhat szavazatból kétszázkilencvenhattal vallotta Budapest, hogy akármilyen... ez az élet, de a maga életét éli abban, amit él és a maga dalát hallgatja abban, amit Bárczy komponál." 527 ' Szikrázó egyéniségének varázsa tükröződik az alkotásokban is, melyek máig hirdetik az „építő polgármester" nevét. A művelődés és a művészet különösen kedves volt a számára s kezdeményezéseinek jelentős része is e területekhez kapcsolódik. Céljai közé
