Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Az 1989. október 24-én Budapesten tartott Levéltári Nap előadásainak anyagára épülő tanulmányok (Budapest, 1990)

Szekeres József: Nagy-Budapest létrehozásának történelmi előzményei

mint elővárosban lakó ember, magam is napról-napra érzem a széttagoltság hatá­sait. Bizonyos, hogy Nagy-Budapest megteremtése könnyebbséget fog jelenteni a ...dolgozók százezreinek. A főváros hatalmas ereje, képzett szakembereinek ezrei, kialakult közigazgatási gyakorlata feltétlenül éreztetni fogja hatását és fel fogja emelni a pestkörnyéki dolgozók mindennapi életét." 4 Érdemes idézni az ekkor már 65 éves Harrer Ferenc Nagy-Budapest születését köszöntő szavait, hiszen éppen ő volt az, aki Bárczy István polgármester megbízá­sából már 1906 óta harcolt az újabb városegyesítésért: „Meghatottság fog el a sors kegyétől, amely megadta, hogy Nagy-Budapest megvalósításánál - amelynek esz­mei alapját közel félszázaddal ezelőtt készült hivatalos tanulmányban lefektettem és amelynek minden előrevivő mozzanatában közreműködtem - a törvényhozás­ban felszólalhattam, azt megszavazhattam s most itt az első képviselőtestületi ülé­sen is felszólalhatok. Mi idézte elő Nagy-Budapest problémáját? Az, hogy bár mind a saját népesség­szaporulata, mind a bevándorlók számára bőven volt hely a letelepedésre, mégis Bu­dapest peremén városias települések keletkeztek. E jelenség okai voltak a környé­ken az olcsóbb telek, a primitív építkezés lehetősége, a helyiérdekű vasutak telek­spekulációs telepítési politikája, a fővárosban a telekspekuláció által irányított lakás­politika... Miben áll Nagy-Budapest problémája? A főváros és környéke összefonó­dásából folyó nemleges és igenleges feladatoknak közigazgatási úton ésszerű meg­oldásában... igenleges feladat alatt az együttélés kedvező feltételeinek megteremté­se... A nagyváros és környéke összefonódásának problémája akkor van megoldva, amikor a nagyvárossá fejlődött város egész vonzási területe minden vonatkozásban egységes elgondolásban közigazgatáspolitikai irányítás alá kerül. ...Ezt a Nagy-Bu­dapestet indítjuk ma el továbbfejlődése útján. Budapest eddig természeti szépsé­geiről és hatalmas fejlődésének külsőségeivel volt híres... De ez a ragyogó és kultú­rált város a kiváltságosak és idegenek városa volt. Most a főváros a népé lett min­den gyönyörűségével és nyomorúságával. A gyönyörűséget mindenkinek nyújtani, a nyomorúságot eltüntetni: ez a főváros képviseletének feladata. Ma nemcsak a nagy, hanem az új budapest születésnapját is üljük." 5 . Az idézett vélemények részletes kommentálására itt most nincs lehetőség, olva­sóim azonban bizonyára észrevették, hogy az idézett véleményekben egységes az utalás a főváros fejlődése által már évtizedek óta aktuálissá vált újabb városbővítés szükségességére, s annak kihangsúlyozása, hogy az egyesítés legalább már fél évszá­zaddal korábban is aktuális volt. Hogy ez az egyesítés miért nem következhetett be korábban, arra a továbbiakban térek ki. Most inkább arról szeretnék néhány adatot felsorolni, hogy az esemény miért éppen 1950-ben valósult meg. Az kétségtelen, hogy a magyar munkáspártok fővárosi községpolitikai program­jában már 1945 előtt is szerepelt a főváros és környéke egyesítésének terve. 1945 után ez a követelés felerősödött és minduntalan visszatért mind a szociáldemokra­ta, mind a kommunista párt várospolitikai programjában. Feltehetőleg azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom