Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái
Danubius-kút A Pest város tanácsa elfogadta a javaslatot és a város közönségének is elfogadásra ajánlotta.7 A Ferenciek terére tervezett kút ügye egy időre lekerült a napirendről, 1870-1878 között semmi érdemleges nem történt.8 A Vasárnapi Újság 1877-ben adott hírt a díszkút tervezett felállításáról. Eszerint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár évekkel korábban 12.000 forintot ajánlott fel egy díszkút építésére, ami „valószínűleg” a Kálvin téren, a takarékpénztár - néhány éve felépült - palotájához közel fog állni.9 A takarékpénztár igazgatóságának 1878. június 5-i levele elevenítette fel a kút ügyét. Kérték a fővárosi tanácsot, hogy az 1869. évben indult tárgyalásokat folytassák, és mivel az időközben történt szabályozások miatt a Ferenciek tere alkalmatlanná vált a díszkút elhelyezésére, helyette a Kálvin teret javasolták.10 Az új helyszín ekkorra már átalakult, a korábban falusias jellegű, kövezetlen piactérből Pest egyik legvárosiasabb terévé épült ki.11 A középítési bizottmány 1878. június 28-i ülésén a takarékpénztár igazgatósága kérte a kút helyének kijelölését a Kálvin téren. A bizottmány Gerlóczy Károly elnöklete alatt Ybl Miklóst, Wéber Antalt és Preuszner Józsefet jelölte ki e feladatra. Ők a szeptember 13-i ülésen terjesztették be javaslatukat. Eszerint a szökőkutat a Kálvin téren, a Múzeum körút és a Kecskeméti utca tengelyének metszéspontjában, a Németh-féle háztól 31,5 m-re tervezték felállíttatni és legalább 8-9 m magasságúnak javasolták. Rögzítették, hogy a kutat a takarékpénztár saját költségén készítteti el, de a kútig a csővezetéket és a vizet a főváros ingyen adja, a takarékpénztár kívánságára a főváros kötelezi magát, hogy a téren pissoirt nem állíttat fel. A mérnöki hivatal ugyanekkor két alternatív tervet mutatott be a Kálvin tér szabályozására. A bizottmány azt fogadta el, amelyiknél a fő közlekedési útvonal a kút mindkét oldalán haladt.12 A takarékpénztár választmánya azonban nem fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által a kút számára kijelölt helyet. Új vegyes bizottmány kiküldését kérték a székesfővárosi hatóság, a közmunkák tanácsa és a takarékpénztár képviselőiből.13 A fővárosi tanács december 10-én a tárgyalások folytatására kiküldte a város megbízottait, hogy találjanak megoldást a részvénytársaság delegáltjaival együtt.14 Végül 1879. január 17-én állapították meg a kút végleges helyét a középítési bizottmány ülésén: a kiküldött vegyes bizottság a Kecskeméti utca tengelyében, a Gyarmati-ház sarkától 16,51 m, a Geist-ház sarkától 16,41 m, a Németh-háztól 19,0 és 19,18 m, a takarékpénztári épület két sarkától 17,10 és 25,50 méternyi távolságra jelölte ki azt. 172 A Kálvin tér a Vámház körút felé. A háttérben a kép közepén a Dlauchy-ház. Klösz György felvétele * BFL XV. 19.d.l 8/2221
