Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Gyetvainé Balogh Ágnes–Kalmár Miklós: A Danubius-kút építése és műemlék-helyreállítási problémái

Danubius-kút

Ezzel fél évig tartó egyeztetések után létrejött a megállapodás Budapest főváros tanácsa és a takarékpénztár igazgatósága között, amelynek értelmében a bank Kálvin téri bérháza előtt saját költségén állíttatja fel a nagyméretű szökőkutat. Ennek ellenében „a főváros kötelezte magát, hogy a téren pissoirt nem állít fel.”15

A kút megvalósulásához a takarékpénztár a tér rendezését kérte a fővárostól, amit az a vízvezeték elkészítésével együtt magára vállalt. A munkákhoz a takarékpénztár 250.000 forintot adott kölcsön, a

főváros közönsége átiratban fejezte ki köszönetét és elismerését.16 A február 24 i ülésen Hajós József igazgatósági elnök terjesztette elő az időközben megalakult és szakférfiakkal kiegészített kútbizottmány javaslatait. Eszerint a kút szerkezetét kőből, az alakokat és a díszítményeket pedig bronzból kívánták megépíteni, pályázat kiírását javasolták. Az igazgatóság elfogadta a javaslatot, és felkérte a Magyar Mérnök- és Építészegyletet a pályázat kiírására, meghatározva, hogy a felállítási költségek a 40.000 forintot nem haladhatják meg.17

A kút-pályázathoz mellékelt helyszimiij; * ÉPIP.? ( 1879) 57. p.

7 A közgyűlés azonban az 1869. december 22-i és 23-i ülésen csak részben fogadta el a bizottmány és a tanács közös javaslatát. A helyszínhez hozzájárult, de az elhalasztást elutasította azzal az indoklással, hogy az ilyen nagyszabású vízmű elkészítése hoszszabb időt vesz igénybe, ami alatt a városi vízvezeték felfejleszthető arra a szintre, hogy a kívánt vízmennyiséget akadálytalanul szolgáltassa. A takarékpénztárhoz intézett átiratban kérték a munkálatok azonnali megkezdését. Rokken 1930.96-97. p.

8 Rokken 1930.97. p.

9 VU 24 (1877) 572. p.

10 Rokken 1930.97. p.

11 1874 előtt neve Heuplatz, Széna tér volt.

12 ÉPIP 2 (1878) 230. p., 319. p.

13 ÉPIP 2 (1878) 401. p.

14 A két fél kiküldöttei december 12-i közös ülésükön elhatározták, hogy a díszkutat a Kecskeméti utca tengelyében, az ún. Németh-háztól 20,2 m-re állítják fel. Azonban ezt a Közmunkatanács nem hagyta jóvá, ők a Múzeum körút és a Kecskeméti utca tengelyébe, a Németh-háztól kb. 30 méternyire kívánták kijelölni a helyét. Rokken 1930. 97. p.

13 Steiger Gyula vezérigazgató ezért is indítványozta a diszkót felállítását, hogy megelőzze, hogy a város a bank szomszéd ságában állít sa fel első nyilvános illemhelyét. ÉPIP 3 (1879) 16. p„ Feiér-Szuávik 2008. 35. p.

16 Liber 1934. 195. p.

17 Liber 1934. 195. p„ Seenger 1966. 26. p. (Szerinte valószínűleg aranydukát értendő ez alatt.)

173