Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Galamb Zsuzsanna–Győr Attila: Róth Zsigmond bérházai, 1873–1874, 1877 – Ybl kétszer
Róth Zsigmond bérháza Díszítések részlete, nézet » BFL XV.17.f.331.b 112/60 Ybl első Róth-bérházának építése jól dokumentált, nagy iratcsomó, elsősorban számlák, kereseti kimutatások maradtak fenn, így az építkezés folyamatát, fázisait viszonylag pontosan lehet rekonstruálni. A munkálatok 1873 januárjában kezdődhettek, január 29-én kelt levelében Róth Zsigmond megbízta Yblt, hogy az általa megnevezett három kivitelezőből - Kraft és Wahl, Wechselmann Ignác (1828- 1903) és Pucher József (1836-1904) - egyet választva végeztesse el a kőművesmunkákat.10 Az építkezés gyorsan haladt, Yblnek a fővárosi tanácshoz írott július 1-jei levele is erről tanúskodik. Ebben beszámolt arról, hogy az épülő ház pilléreinek párkányos lábazata 14 hüvelykkel az utcafront elé „szökell”, s arra kérte a tanácsot, hogy mivel ez a csekély mértékű eltérés a homlokzati síktól az országúti közlekedést nem zavarja, „szépészeti szempontból” engedélyezzék ezt." A tervek között fennmaradt az Ybl által aláírt Schlussrechnung- Plan sorozat legtöbb darabja, amelyek a végül megvalósult, s ma is álló épületet mutatják. A fintorgó sors Ybl második Róth-bérházát teljes feledésre akarta ítélni. A jelen tanulmányhoz folytatott kutatás tisztázta, hogy a Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl hagyatékban összesen 81 terv kapcsolható Róth Zsigmond bérház-építkezéseihez. Ebből 72 tervlap a Múzeum körút 19. szám alatti épületre vonatkozik, s csupán a maradék kilenc tervlap készült Róth Zsigmond második, 1911-ben lebontott, a Múzeum körút 41. szám alatt lévő bérházához.12 Két homlokzati részletterv, két főlépcsőházi, egy melléklépcsőházi metszet, egy korintoszi oszlopfejezet és a Hermészt ábrázoló médaillon rajza mellett csak Róth Miksa visszaemlékezései, Ybl Ervin leírása és a ház jobb szélét részben mutató (a szomszédos lakóházról készített) régi egérrágta fénykép alapján lehet elképzelni valamelyest az épületet. Homlokzata jórészt megrajzolható, de alaprajzáról, térszerkezetéről és díszítéséről csak elképzeléseink vannak, amelyek Ybl Miklós egyéb alkotásai alapján valószínűsíthetőek. A két bérház homlokzata nagyon hasonlít egymáshoz. Erőteljes párkányok osztják három részre a homlokzatokat, a földszinti portálokat az első emelethez, a második emeletet a harmadik emelethez kapcsolva, míg a negyedik emelet az osztópárkány fölött a főpárkány alá szorul. E homlokzati kompozíció - a főszintek erőteljes összekapcsolása - az 1870-es évektől jellemző Yblre, hasonló formát kapott már a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza is. A homlokzatok előképét az ekkor épült bécsi Ring épületei jelentették, különösen a Schottenring, illetve az Egyetem mögötti terület egyes házai. Az épületek nyilvánvaló hasonlóságán túl Ybl bécsi kapcsolataira saját kezű feljegyzései is utalnak: az első Róth-ház számos tervlapján olvasható az írás: „dieses Blatt/das Ornament / die Rosette B. kommt von Wien”; „die Zier-bilder kommen alle von Wien”:13 Ybl feltehetően nemcsak a részletek tekintetében, hanem a homlokzatszervezésben is szívesen fordult inspirációért a császárváros divatossá vált új épületeihez. 164
