Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)
Galamb Zsuzsanna–Győr Attila: Róth Zsigmond bérházai, 1873–1874, 1877 – Ybl kétszer
R Ó T H Z S I G M O N D B É K H Á Z A I A második Róth-ház alaprajzi rendszeréről nincs információnk, de feltételezhető, hogy itt a korábban - az első Róth-háznál is - bevált módszert alkalmazta Ybl. Az U alakú lakóház egyik szárában kapott elhelyezést a lépcsőház, amelyből közvetlenül nyíltak a teljes szinteket elfoglaló, két traktusba rendezett lakások. Az udvari homlokzati loggián át lehetett megközelíteni a másik szárban elhelyezett cselédszobát és konyhát. Ybl ahol lehetett, kerülte a függőfolyosó használatát, a loggiával elegáns reneszánsz udvart alkothatott. A lakóházak alaprajzi elrendezése ma is kellemes lakhatást biztosít, s ezt már a kései kortársak is így látták: Edvi Illés Aladár 1896-ban megjelentetett Budapest Műszaki Útmutatójában ezt az elrendezést a Budapesten óhajtott ideálnak nevezi.10 11 12 * 14 Az épületek igényes - Ybl által akár az állványon is ellenőrzött - építészeti kialakítást kaptak, amiről a tagozatok, padlók, ajtók, ablakok részlettervei tanúskodnak. Ybl emellett a társművészeteknek is fontos szerepet szánt. Az első Róth-házban a homlokzati aediculák timpanonjain puttók pihentek, a kapualj padlóján a Nap és a Hold között szeráfok riasztják a betolakodókat. A kapualj fülkéinek esetleges szobrászati díszítéséről nem rendelkezünk biztos tudással, a lépcsőházba lépőket Flóra-szobor fogadja, s az udvarban díszarchitektúra: sgraffitókkal díszített fal zárja el a szomszédos ház látványát. Témája csak részben értelmezhető, a költészet és a művészet szimbólumai (lyra, Pegazus, irattekercs) mellett a kereskedelemre utal Hermész szárnyas pálcája, a caduceus. A falon életnagyságban ábrázolt alakok teljes azonosítása nem sikerült, csak a gazdagságot jelképező Danaét véljük felismerni. A bőséges képi ábrázolások nem mutatnak egy irányba, inkább csak általános, szokványos díszítések, semmint egy kiérlelt ikonográfiái program jelentéshordozó elemei. A második Róth-ház egyetlen társművészeti alkotását ismerjük: a második emeleten az ablakok feletti medaillonokból egykor Hermész nézett a járókelőkre. A medaillonokról fennmaradt rajz Ybl alaposságát hirdeti: a médaillon középpontjából indított sugarakkal helyezi megfelelő arányrendszerbe az istenség profilját. A két Róth-ház eléggé hasonlíthatott tehát egymásra, már amenynyire az elpusztult épület hiányos forrásai alapján erre következtetni lehet: a második ház az első épület továbbfejlesztett verziója volt. Róth Zsigmond fia, Miksa feljegyezte Ybl Miklós szerényen kételkedő mondását: „hogy valami jól legyen építve, azt tulajdonképpen kétszer kellene megépíteni”.15 Yblnek megadatott, hogy pár éven belül kétszer is bérházat emelhessen ugyanannak az értő megbízónak, Róth Zsigmondnak. Ám ma már nem tudjuk, hogy saját kétségeit eloszlatta-e Ybl: a nagy építész szelleme nyughatatlanul keresi eltűnt épületeit az örökké változó Landstrassén. ' ' *7r; p/Tl' r i. fi /1 ÏTÎ ÏT711 IT? rÏT5TTV fT.VV , IÄW.Ä1 ■ ‘-’.W . ■ .: :.!*•:• MJMftunajK* •gnonr.TMjg : yaSitílnüijJn'iL") ' 'INH ■ .Wjarsjrwp' A kapualj metszete és a mennyezet díszítésének alulnézete * BFL XV.I7.f.33I.b a26/lb 10 A megbízást végül a Kraft & Wahl páros nyerte, amely 4 szintes házról szólt. Kereseti kimutatásaik 1873. június 21. - 1874. április 5. közötti időszakra vonatkoznak, 1874 áprilisában tehát már állt az épület, május 1-jén Nikolaus Ehrlich szobafestő is benyújtotta elszámolását. A kőfaragó munkákat Wenzel Slawek és Armin/Hermann? Schröfl végezték, a második emeleti aediculás ablakok elpusztult puttófigurái August Sommer alkotásai voltak. BFL XV.17.f.331.a 52 11 BFL IV.1305ÉB iratok 2063/1873 12 BFL XV.17.f.331.b.l 12, 113. A második bérház anyagai között őrzött tervek közül az alábbiak a Múzeum körút 19.-hez készültek: XV.17.f.331.b 113/2, 113/3, 113/9, 113/10. Az azonosítatlan Ybl tervek közül további három rajz hozható kapcsolatba Róth Zsigmond első bérházával: BFL XV.17.f.331.b a26/lb, a35/2., a44/3. A BFL 17.f.331 .b a26/3 számú terv talán a második Róth-bérház kapualjához készült. A BFL XV.17.f.331.b 112/60 számú terv pedig az első Róth-bérház iratanyaga közé lett besorolva. A Schröfl szignálta terven az 1869-es évszám szerepel, így ez valószínűleg nem a Róth-házhoz készült. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérházához készült tervek között pedig további két terv hozható kapcsolatba az első Róth-házzal: BFL XV.17.f.331.b 99/233,99/234. 13 Az alábbi tervlapokon találkozunk a feljegyzésekkel: BFL XV.17.f.331.b 112/51, 112/59, 112/61, 112/63. 14 Ritoók 1991. 51. p. 15 Róth 1943. 19. p. 165
