): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)

A levéltár legjelentősebb irategyüttesei

A nagyváros lakóira vonatkozó személyi jellegű nyilvántartások ■ Anyakönyvek Az anyakönyvek vezetése régen egyházi fel­adat volt. Az állami anyakönyvezés 1895. ok­tóber 1-jétől kötelező. Az anyakönyveket a ke­rületi szervek vezetik, melyek a levéltárnak biztonsági okokból rendszeresített másodpél­dányokat továbbítottak 1980. december 31- ig. Ettől az időponttól az anyag gyarapodása lezárult. Az időközben bekövetkezett válto­zásokat az anyakönyvi hivatalok továbbítják a levéltárnak, amely azokat utólagos bejegy­zésként bevezeti. Az 1895 előtti, a régi főváros területére vonatkozó egyházi anyakönyvek a BFL mikrofilmtárában is kutathatók. Egyéb jellemző iigy(irat)típusok a 20. századból: há­zassági kihirdetés alóli felmentések; kötelező vallásegyezségek; névváltoztatási kérelmek; honosítási és visszahonosítási ügyek; községi illetőségre vonatkozó iratok. ■ Katonai nyilvántartások A 20-21 éves korosztály rendes évi sorozásai­ról készült lajstromok sok száz kötetet tölte­nek meg, a sorozat legnagyobb része az 1876- 1914 közötti időszakból, valamint az I. és a II. világháború éveiből maradt fenn. ■ Népszámlálási iratok Az 1857-es budai népszámlálás, az 1941. évi országos népszámlálás budapesti, valamint az 1945. évi Budapestre korlátozódó népössze­írás lakásívei az épületstatisztikai adatok ese­tében az országosan használt lakásívnél rész­letesebb adatokat tartalmaznak. A lakásívek a lakók felsorolása mellett személyes adatai­kat is tartalmazzák; kutatása kerület, utca, házszám alapján történik. Pest városi illetőségi bizonyítvány, 1869 Azl941-es népszámlálás lakásíve. A főbérlő: Babits Mihály 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom