): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
Építésügy, városrendezés, tervtári iratok adatbázis! A Közmunkatanács címere (Madách tér) A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pesten és Budán egyaránt a 19. század első évtizedeiben alakult ki, így magánépületek terveivel és az építésükre vonatkozó hivatali iratokkal nagyobb számban ekkortól rendelkezünk. Budán az építkezésekre vonatkozó iratok többsége ebből az időszakból a tanácsi iratsorozatokban található, a magán- és középületek tervei az Építési Bizottmány (1810-1827, 1832-1834) és & Szépítő és Építő Bizottmány (1850-1873) sorozataiban lelhetők fel. Pest esetében első helyen említendő a tanács mellett 1804-től tevékenykedő Pest Város Szépítési Bizottmány, amelyet József nádor hozott létre a város fejlesztésére, szépítésének, rendezésének irányítására. Ennek helyébe 1861-től a. Pest Városi Építő Bizottmány lépett. A városi szakhivatalok közül a városépítészet, illetve városrendezés területén a Pest Városi Mérnöki Hivatal tevékenysége volt a legjelentősebb. Óbudán a községi építkezésekre vonatkozóan a tanácsülési jegyzőkönyvek, illetve iratok szolgáltatnak adalékokat. 1861-ben jött létre a tanács szerveként, a városkapitány elnöklete alatt az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig tevékenykedett. A három város említett szakbizottságainak fennmaradt terv- és iratanyaga (a pesti Szépítési Bizottmány iratainak kivételével) már digitalizálásra került, online elérhető adatbázisokban kutatható. Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítését (1873) megelőzte a műszaki-városrendezési értelemben egységes város megteremtése. Az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az az 1870-ben született törvény tartalmazza, amely egészen 1948- ig meghatározta a városigazgatás építésügyi-városrendezési ágazatának működését. A törvény létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyben a kormány és az érintett városok képviselői egyenlő számban foglaltak helyet. E szerv közvetlen intézkedési joggal rendelkezett a városszerkezet alakítása tekintetében, s építésrendészeti fellebbviteli fórum volt. Az ülésjegyzőkönyvek teljes egészében fennmaradtak, az iratanyag azonban 1944-ig töredékes. 18 A Szabadság tér rendezési terve, 1900
