): Budapest Főváros Leváltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013)
A levéltár legjelentősebb irategyüttesei
jegyzékek az alábbi évekből állnak rendelkezésre: 1848,1861,1868,1872,1875,1878,1881, 1884, 1887,1898, 1899, 1900, 1909, 1910, 1935,1943,1944, 1945,1947, 1949, 1950, 1954, valamint az azt követő időszak. adatbázis! AII. világháború utáni átmeneti időszak fontos államhatalmi szervei voltak az 1945- 1949 között működött nemzeti bizottságok. ■ Az igazolóbizottságok & adatbázis! Az 1945 elején megindított igazoló eljárások során a munkahelyhez köthető lakossági csoportoknak a világháború alatti magatartásra vonatkozó politikai szempontú átvilágítása valósult meg. Az eredeti cél az volt, hogy az államigazgatásban az új politikai berendezkedést támogató tisztviselői kar legyen jelen. A későbbiek során azonban a lakosság egyre szélesebb körét vonták igazolás alá. Az állami közigazgatásban, a fővárosi törvényhatóságnál és üzemeknél is működtek igazoló bizottságok. Államrendőrség A fővárosi önkormányzat rendőri közegei 1873-ban kerültek a belügyminiszter közvetlen irányítása alá. A fővárosi rendőrség hatáskörét a későbbiekben kiterjesztették Újpest és Rákospalota (1889), Pestszenter- zsébet, Kispest, Pestszentlőrinc (1912), valamint Csepel (1916) területére is. A fennmaradt iratanyag rendkívül töredékes. A dualizmuskori töredékesen fennmaradt sorozatokban napijelentések mellett munkás-, szocialista és nemzetiségi mozgalmakról találunk bőséges megfigyelési anyagot a főkapitányi elnöki réservait iratokban. A két háborü közötti időszakból származó iratanyag 1945-ben csaknem teljesen megsemmisült. A levéltárunk őrizetében lévő dokumentumok legnagyobb részét az 1880-as évektől 1910-ig fennmaradt Főkapitányi elnöki réservait iratok alkotják. Az 1989 előtti BRFK működésére és szervezetére vonatkozóan is jelentős mennyiségű iratot vettünk át. 16 Anarchisták nyilvántartókönyve, 1900-as évek
