Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

peli Weiss Manfréd-gyár kórházának általános orvosa, 1945-1947: a kolozsvári egyetem pszichológiatanára, 1948-1952: az Országos Ideges Elmegyógyintézet főorvosa. 1952-1957: az Intapusztai Munkaterápiás Elmeintézetének vezetője, internálják, 1958-ban formálisan állást kap az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. 1958-1968: pszichoterápiás szakrendelést folytat. BENKŐ KÁROLY (Derecske, 1918. május 15. - ) banktisztviselő, a Márciusi Front tagja, 1940 decemberében a Debreceni Királyi Törvényszék az állam és társadalom rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt 3 évi fegyházra ítélte. BÉRESMIKLÓS (Kassa, 1912.jún.25.-?) 1945-től a politikai rendőrség, illetve az ÁVH munkatársa, 1953 októberétől 1962 augusztusáig a Legfőbb Ügyészség Politikai Osztályának helyettes vezetője, majd vezetője. BERIJA, LAVRENTU PAVLOVics (Merheuli, 1899. márc. 29. - Moszkva, 1953. dec. 23.) grúz származású pártfunkcionárius, 1917-ben belép a SZKP-ba, 1921-től az állambiztonsági hatóság Kaukázuson túli szekciójának vezetője, 1932-től a grúz KP első titkára, 1938-ban a belügyi népbiztosság vezetője, 1941-től miniszterelnök-helyettes. A SZKP ellenségeként letartóztatják, halálra ítélik és kivégzik. BlERUT, BOLES LAW (1892. ápr. 18 - 1956. márc. 12.) lengyel nyomdász, kommunista. 1912-től a Lengyel Szocialista Párt, 1918-tól a kommunistapárt, 1923-tól a KP VB tagja. 1930-1931: a KI megbízásából Bulgáriában, Csehszlovákiában és Ausztriában dolgozik. 1933-1938: börtönbüntetését tölti. 1943-ban a Munkáspárt KB tagja, antifasiszta, az Országos Nemzeti Tanács elnöke. 1947-1952: a Lengyel Népköztársaság elnöke, 1948-ban a Munkáspárt főtitkára, majd az Egyesült Munkáspárt elnöke, 1954—1956ban első titkára, 1952-1954: a minisztertanács elnöke. BÍRÓ ZOLTÁN (Ada, 1898. június 23. - Budapest, 1988. febr. 21.) közgazdász. Rákosi Mátyás öccse. 1947-1952: az MKP, illetve az MDP KV oktatási osztályának vezetője, 1954-1956: a pártfőiskola igazgatója, az MDP KV propaganda-alosztályának vezetője. 1956 októberében a SZU-ba emigrál, 1958-ban hazatér. BISZKUBÉLA (Marok, 1921.szept. 13.-) 1949-től az MDP budapesti bizottságának osztályvezetője, kerületi párttitkár, 1957-1961: belügyminiszter, 1961-1962: miniszterelnök-helyettes, 1962-1978: az MSZMP KB titkára. BOAROV, ZIVKO (Óbecse, 1921 - Újvidék ?) újságíró, 1947-től budapesti sajtóattasé, 1948. július 25-én gyilkosság gyanújával az ÁVO letartóztatja, de a tárgyalásra csak 1953. december 16-án kerül sor, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik gyilkosság és kémkedés vádjával, 1955-ben szabadul és hazatér. BRANKOV, LÁZÁR ( 1912- ) jugoszláv diplomata. A budapesti jugoszláv követség ügyvivője, 1948ban menedékjogot kér Magyarországon. 1949ben Moszkvába csalják, ahol őrizetbe veszik. Magyarországra szállítják, és életfogytiglani fegyházra ítélik, 1956-ban szabadul. Franciaországban él. BROWDER, EARL RUSSEL (1891. máj. 20. - 1973. jún. 27.) amerikai író, újságíró, kommunista, 1906-1912: a Szocialista Párt, 1920-tól az Egyesült Államok Kommunista Pártja, 1921től a KB tagja, kommunista lapok szerkesztője. 1930-1945: a KP főtitkára, 1935-től a KI VB tagja. Politikai meggyőződése 1944-ben a KP önfeloszlatásához vezet. 1945-ben az újjáalakult KP felmenti tisztségéből, majd 1946-ban kizárják a pártból. CLEMENTis, VLADIMÍR (1909. szept. 20. - 1952. dec. 3.) ügyvéd, szlovák kommunista politikus, 1948- 1951: külügyminiszter, a Slánsky-perben halálra ítélik és kivégzik, 1963-ban rehabilitálják. CZAKÓ KÁLMÁN (1919-1985) jogász, 1948-1950: a BM, majd az Igazságügy Minisztérium munkatársa, 1952-ben az igazságügy-miniszter első helyettese. 1953-1955: legfőbb ügyész. CSÉBY LAJOS (Pécs, 1899. aug. 17. - 1976. szept. 13.) famunkás, kommunista. 1918-tól a KMP tagja. A Tanácsköztársaság alatt a VH századparancsnoka, Jugoszláviába emigrál, 1930-tól a SZU-ban él. A spanyol polgárháborúban a Rákosi-zászlóalj megszervezője és első parancsnoka, Franciaországba internálják. A II. világháború alatt a SZU-ban dolgozik, 1946ban hazatér és a Partizánszövetség titkára lesz. 1949- ben letartóztatják, 1954-ben rehabilitálják. 1957-1967: nagykövet. CSERESNYÉS SÁNDOR (Temesvár, 1909. szept. 28. - Bp., 1971. jún. 10.) újságíró. 1947-től a BM Központi Sajtóosztályának vezetője. 1949-ben letartóztatják és 6 év kényszermunkára, majd 1955-ben 4 év fegyházbüntetésre ítélik, de rögtön szabadul. 1963-ban rehabilitálják. CSICSERY-RÓNAY ISTVÁN (Bp., 1917. dec. 13. -) író, politikus. 1943-1947: aTeleki Pál Munkaközösség ügyvezető alelnöke, 1944-től a Magyar Függetlenségi Mozgalom politikai bizott-