Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

ságának tagja, a Rákóczi-partizánszázad helyettes parancsnoka, 1955-1947: az FKgP külügyi osztályának vezetője, a Magyar Közösség-perben letartóztatják, Nyugatra menekül, 1990-től ismét Magyarországon él. CSONT FERENC (MAGYAR OTTÓ) (Miskolc, 1898. jún. 20. - 1967. dec. 19.) tisztviselő, 1945-ig illegális kommunista. 1945-től az MKP gazdasági osztályának, bankok, majd a PK vezetője. Szoros kapcsolatban áll az ÁVH-val. 1950. április l-jén elbocsátják, az ÜVÉRT üzemgazdasági osztályvezetője. 1950. október 9-én a Szűcs-ügyben letartóztatják és kémkedés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. 1955-ben ez alól a vád alól felmentik, de gazdasági bűncselekmény miatt 7 évre elítélik. CSUKA ZOLTÁN (Zichyfalva, 1901. szept. 22. Érd, 1984. márc. 23.) költi, mófordító. A Vajdaság szerkesztője, az Út és a Kalangya alapítója. 1933-ban hazatér, megalapítja a Láthatárt, majd a Jugoslavensko-Madarska Revija c. folyóiratot. 1950-ben a Rajk-per kapcsán letartóztatják, 1955-ben szabadul, rehabilitálják. DARVAS (DUMITRÁS) JÓZSEF (Orosháza, 1912. febr. 10 - 1973. dec. 3.) író, kommunista 1933-ban letartóztatják és 5 évig rendőri felügyelet alatt él. 1936-1937: a Gondolat szerkesztője. 1941ben bekapcsolódik a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájába, a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, a Szabad Szó főszerkesztője, építésügyi-, közoktatásügyi-, majd népművelésügyi miniszter, a Hunnia Filmstúdió igazgatója, országgyűlési képviselő, a Magyar írók Szövetségének elnöke. DEÁK LÍVIA (1919-) pártfunkcionárius, 1946-tól az MKP politikai munkatársa, 1947-től a Baranya megyei pártbizottság titkárhelyettese, 1949- 1950: a pécsi pártbizottság első titkára. 1950- ben letartóztatják és 3 évi börtönbüntetésre ítélik. 1956-ban rehabilitálják. 1962 után a Munkaügyi Minisztérium párttitkára, 1956— 1970 között az MSZMP budapesti V. kerületi bizottságának titkára, 1971-1985: az MSZMP KB tagja. DÉCSI GYULA (Szentgotthárd, 1919. jan. 28.- 1990. szept. 8.) jogász, ÁVH-ezredes, 1950-től igazságügyi államtitkár, majd miniszter. 1953 januárjában letartóztatják, a Péter Gábor-perben 9 évi börtönre ítélik, 1957-ben szabadul. DÉKÁN ISTVÁN (Győrvár, 1919. máj. 6. - Moszkva, 1975. máj. 8.) pincér, partizán, majd 1950-ig a politikai rendőrség kémclhárítási osztályának vezetője. 1950-ben eltávolítják, 1953-ban reaktiválják, 1956 szeptemberéig államvédelmi vezérőrnagy, belügyminiszter helyettes. DÉKÁNY ANDRÁS (Kecskemét, 1903. jan. 11.-?) író. Tengerészként, gyári munkásként, kritikusként és tisztviselőként dolgozik. 1932 óta számos regénye és novelláskötete jelent meg. DEMÉNY PÁL (Bp., 1901. aug. 29.-Bp., 1991. jan. 14.) kommunista politikus, saját frakciót alakít, 1945. február 13-án letartóztatják, 1946. július 17-én négy és fél évi kényszermunkára ítélik, majd internálják, szabadulása előtt 1953. október 19-én újabb tíz évi börtönre ítélik, 1956. október 15-én szabadul, 1989. május 23-án rehabilitálják, 1990-től az MSZP országgyűlési képviselője. DEMETER GYÖRGY (Bp., 1916. - Erlangen, 1975. okt. 29.) gépészmérnök, 1945 előtt a svájci Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tagja, hazatérése után iparvállalatoknál, majd a Haditechnikai Intézetben dolgozik, 1949. máj. 17én letartóztatják, 15 év fegyházra ítélik, 1954 szeptemberében rehabilitálják. DESSEWFFY GYULA (Bp., 1909. nov. 21.- Brazília, 2000. aug.) újságíró, lapkiadó, antifasiszta ellenálló. A Kis Újság megújító főszerkesztője. Az FKgP képviselője a Magyar Frontban. A háború után a FKgP Intéző Bizottságának tagja, 1945-1946: ismét az újraindult Kis Újság főszerkesztője. 1947-ben Franciaországba emigrál, 1950-1953: a SZER magyar adásainak vezetője Münchenben, majd 1953-1958: a Szabad Európa Bizottság munkatársa New Yorkban. 1958-tól Brazíliában él. DESZKÁS JÁNOS (Bp., 1912. szept. 7. - Bp., 1950. jan. 6.) hivatásos katonatiszt, alezredes, 1949. július 5-én letartóztatják és 15 évi börtönbüntetésre ítélik. KésőbbTardi István perével egyesítik és újratárgyalják ügyét, halálra ítélik és kivégzik. 1954-ben rehabilitálják. DIMITROV, GEORGI MIHAILOV (1882. jún. 18. 1949. júl. 2.) bolgár nyomdász, kommunista politikus, 1909-től az SZDP KB tagja. 19131923: parlamenti képviselő. 1918-ban letartóztatják és 3 évre elítélik. 1919-től a KP egyik vezetője, a szeptemberi felkelés egyik vezetője, emigrál. 1933-ban Németországban letartóztatják, 1935-1943: a Kommunista Internacionálé főtitkára, 1937-1945: küldött a SZU Legfelsőbb Tanácsában. 1945-ben hazatér. 1946tól haláláig miniszterelnök, 1948-tól a BKP KB főtitkára. DOBI ISTVÁN (Szőny, 1898. dec.31. - Bp., 1968. nov. 24.) mezőgazdasági munkás, kisgazdapárti, majd kommunista politikus. 1936-tól az