Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
IV. FEJEZET FÜGGELÉK
IDŐRENDI TÁBLÁZAT 1912. május 26. 1931 ősze 1931. november 9. 1933. június 21. 1933. október 4. 1935. január 24. 1937. január 1943. május (április) 1943. május 15. 1943. június 1943. augusztus 8. 1944. április 1944. szeptember 1944. október 11. 1944. november 12. Csermanek (Kádár) János születése törvénytelen gyermekként Fiúméban, apja ismeretlen, anyja Csermanek Borbála cselédlány. Kádárt volt iskolatársa beszervezi a KP ifjúsági szervezetébe, a KIMSZ-be. Kádárt letartóztatják, 1932 februárjában szabadul. Kádárt ismét letartóztatják, társaira, köztük a még szabadlábon lévő Sebes Györgyre vall. Kádárt a büntető törvényszék Szemák-tanácsa 2 évi szabadságvesztésre ítéli, beismerő vallomása miatt kizárják a KTMSZ4jől. Az ítélőtábla a jogerős ítélet meghozataláig szabadlábra helyezi Kádárt. A Kaszab-féle esernyőgyártó üzemben helyezkedikel, megszakítással itt dolgozik 1942-ig. Miután a Királyi Kúria helybenhagyta az ítéletet, a hátralévő időt Kádár Szegeden tölti le, itt találkozik Rákosi Mátyással. Kádár a KMP Budapesti Területi Bizottságának tagja. A kommunista párt központi bizottságának tagja, majd gyakorlatilag titkára. Kádár saját kezdeményezésére találkozik Szakasits Árpáddal az MSZDP korábbi és leendő főtitkárával. A Komintern VB Elnöksége kimondja a Kommunista Internacionálé önfeloszlatását. A KMP feloszlatja magát. A KMP fedőszerveként megalakul a Békepárt. Kádár János jugoszláv kezdeményezésre megpróbál kapcsolatot teremteni az ottani partizánokkal, de a határon lebukik, s letartóztatják, a Lupták János névre kiállított igazolványai alapján katonaszökevényként ítélik el, börtönbüntetését a Conti utcai fogházban írnokként tölti. Rajk kiszabadul az internálásból, s átveszi a KMP irányítását, a Magyar Front egyik vezetője. Rajk a KP megbízásából tárgyal vezető katonatisztekkel. (Tárgyal a két munkáspárt egyesítéséről, a deményista frakció beolvasztásáról.) A Conti utcai fogházat kiürítik, Kádár Nyergesújfalunál menet közben megszökik és visszatér Budapestre, rövid időre bekapcsolódik a távollétében újraalakuló KMP tevékenységébe, majd kivonja magát az illegális pártmunkából.