Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

1944. november 28. 1945. január 19. 1945. január vége 1945. január 21. 1945. április 2. 1945. április 13. 1945. április 28. 1945. május 14. 1945. május 16. 1945. május 20. 1945. július 12. 1945. október 1. 1945. november 4. 1945. november 22. 1946. január 5. 1946. március 7. 1946. március 20. 1946. április 4. 1946. július 25. 1946. szeptember 1. 1946. szeptember 29. - október 1. Letartóztatják Rajk Lászlót, Sopronkőhidára viszik, nyilas testvére interveniálásának köszönhetően ügyét elkülönítik, így annak tárgyalására már nem kerül sor. A többi fogollyal együtt Németországba hurcolják. Az MKP budapesti központi vezetőségének első ülése, amelyen Kádár tagként vesz részt. Gerő Ernő a Köztársaság téri pártszékházban tartott első kommunista összejövetelen elmarasztalja Kádárt a párt 1943-as feloszlatása, s 1944-es szabadulása utáni „gyáva magatartása" miatt. Kádárt pártbüntetéssel sújtják. A Budapesti Nemzeti Bizottság Kádár Jánost kinevezi a magyar államrendőrség budapesti főkapitányának (Sólyom László) helyettesévé. Kádárt a Sportcsarnokban nemzetgyűlési képviselőnek választják. Kádár a KV Központi Titkárságának tagja, a káderosztály vezetője lesz. Kádár az MKP 21 tagú Budapesti Területi Bizottságának titkára lesz. Kádár a miniszterré kinevezett Gerő Ernő helyett tagja lesz a Budapesti Nemzeti Bizottságnak. Rajk László visszatér a deportálásból, Rákosi Bécsbe Péter Gábort küldi elé. A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság alelnökévé választják Rajk Lászlót (elnök Szakasits Árpád). Az MKP országos értekezlete a 25 fősre bővített központi vezetőség tagjává választja Donath Ferencet és Rajk Lászlót (Kádár és Kállai már korábban tagja volt). Kádár és Rajk tagja lesz a 11 tagú politikai bizottságnak és az 5 tagú titkárságnak, amelynek rajtuk kívül tagja Rákosi (főtitkár), Farkas és Révai. Kádár beszédet mond az üzemi bizottságok küldötteinek kongresszusán. Rajk Lászlót a megalakuló Magyar-Jugoszláv Társaság társelnökévé választják. Kádárt a KP nagy-budapesti listáján nemzetgyűlési képviselőnek választják. Kádár az MKP Nagy-budapesti Bizottságának titkára. Kádár beszámolót tart az MKP Nagy-budapesti értekezletén. Szentesen kommunisták megölik Lakos József rendőrkapitányt. Rajk Lászlót kinevezik az éppen másfél hónapja ténykedő, s egészségi állapotára hivatkozva lemondó Nagy Imre utódjaként belügyminiszternek. Az első felszabadulási ünnepségen az MKP részéről Rajk László tart beszédet. A Millenárison megrendezett baloldali nagygyűlésen Rákosi és Szakasits mellett Rajk mond beszédet. Az MKP szegedi nagygyűlésén Révai József és Rajk László mond beszédet (a közigazgatás megtisztításáról és a rendőrség átszervezéséről). Az MKP III. Kongresszusa Farkas Mihályt és Kádár Jánost a párt főtitkárhelyettesévé választja.