Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
azoknak, akikkel mi együtt tudunk működni. Szakasitsot baloldalinak tartottuk. Veje Schiffer eró's kommunista szimpatizánsnak mutatta magát. Ót igyekeztünk felhasználni, és rajta keresztül hatni Szakasitsra. Kiszabadulásom után Szakasits nem gördített akadályt az elé, hogy a Népszavához visszakerüljek. Éreztem a jóindulatát irányomban. 1945-46ban jó viszonyban voltunk. Voltunk együtt Schifferék lakásán. Apósomék jó viszonyban voltak Szakasitsékkal. Kb. négyszer-ötször találkoztunk velük Schifferéknél. Ez az érintkezés csak 1947-ig tartott. Ekkor én már a Szabad Népnél voltam, ugyanakkor a Nagybudapesti Pártbizottságnál tag voltam. Abban az időben Szakasits jobban volt informálva, mint én. Úgyhogy megtörtént, hogy tőle tudtam meg dolgokat. Szakasitscsal a viszonyunk 1948-ban elromlott. Amikor Moszkvába utaztunk, rámtámadt az étkezőkocsiban egy cikk miatt. Erről én Rákosi elvtársnak is szóltam, ez 1948 elején volt. Ezután Szakasitscsal a kapcsolatom megszűnt, csak köszönő viszonyban voltunk egymással. Szakasitsnál mint köztársasági elnöknél csak a kötelező látogatáson voltam, máskor nem. A Mocca eszpresszóval kapcsolatosan előadom, hogy a névre 1951-ben nem emlékeztem. Erről semmit sem tudtam mondani. Kihallgatóim Rajkkal hoztak analógiába. Az egyik nyomozótiszt mondotta, hogy Rajk 5-6 hétig ült ezen a széken, amíg végül vallott. Ezt én fenyegetésnek vettem és attól tartottam, hogy mint becstelen embert, ki fognak végezni. Kérdezte [az] előadóm, hogy nem emlékszem-e a Moccára. Azt mondtam, hogy jártam az eszpresszóban, de nem felel meg a valóságnak az, hogy neveket mondottam volna. Önéletrajzomba nem írtam be az alagi dolgot, ez hiba volt a részemről. Attól féltem, hogy pártbüntetést kapok. Féltem a kizárástól, és ezért hallgattam el ezt. Györe József 425 kérdésére [a] terhelt: Az illegalitásban felső kapcsolatom Orbán László volt. Később Donath lett, majd ismét Orbán László. Propaganda- és agitációs munkát végeztem. Röpiratokat írtam. Cikkeket írtam a pártsajtónak. Sajtóterjesztési munkát végeztem. A Békepárt memorandumát megszerkesztettem. Arról írtam, hogy ne vigyék a gépeket nyugatra. Schifferrel a felszabadulás előtt 1941-42. években a kapcsolatom jó volt. Vele a felszabadulás után a kapcsolat lazábbá vált, mert kissé visszakozott, az SZDP-hez húzódott. Tudom, hogy Haraszti eredményeket próbált nála elérni KP vonalon. A Major Tamás-féle esetre emlékszem, a Dohány utcában egy vendéglőben történt. Major a III. kongresszus idejében azt mondotta, hogy aki antialkoholista, az trockista. Bánki Zsuzsának is ezt mondotta egyszer Major. Major ezt az ital hatása alatt mondotta, de ezt nemcsak rám mondotta, hanem másoknak is mondotta, hogy trockisták vagytok. Major ezt minden tartalom nélkül mondotta. Több kérdés a terhelthez nem tétetett. Elnök ezután elrendeli a bizonyítás felvételét. Belép: Palotás Ferenc 42 éves pozsonyi születésű, budapesti (X. Kozma u. 13. sz. a.) 426 lakos, volt csendőrtörzsőrmester, érdektelen tanú, a törvényes figyelmeztetés után a következőket adja elő. 425 Ülnök. 426 Gyűjtőfogház.
