Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
Semmilyen adat nem merült fel arra vonatkozólag, hogy Kállai Gyula a felszabadulás előtt és a felszabadulás után kémtevékenységet fejtett ki. Kállai módosított vallomásában előadta, hogy Kriváchy Ödönnel való kapcsolata jóhiszeműségen alapult, mert ő Kriváchyt haladó gondolkodású egyénnek ismerte. Szakasits Árpád a kémtevékenységre vonatkozó terhelő vallomását visszavonta és azt állítja, hogy korábban a kihallgatása során rábeszélték vallomásának megtételére. (V. kötet 172-177. oldalig, VI. kötet 222-253. oldalig.) Ezek alapján megállapítható, hogy Kállai Gyula hűtlenség bűntettét nem követte el. cl A Mag yar Népköztársaság meg dönt ésére irány u ló szerve zkedés A bíróság Kállai Gyuláról megállapította, hogy a Magyar Kommunista Pártba beférkőzve, kapcsolatot teremtett a felszabadulás után a Márciusi Front volt tagjaival és tagja volt [a] Kádár János által vezetett demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésnek. Kállai kapcsolatot tartott az SZDP funkcionáriusaival és titokban együttműködve velük tájékoztatta őket a kommunista párt politikájáról és taktikájáról. Bizonyítékul szolgált Kállai Gyula és elítélt társainak egybehangzó vallomása és részben Szakasits Árpád terhelő vallomása. (I. kötet.) A felülvizsgálat megállapította, hogy Kállai Gyula tevékenysége nem meríti ki a szervezkedés bűntettét és az SZDP vezetői részére nem szolgáltatott ki párttitkokat. Ezt a megállapítást alátámasztja valamennyi elítélt egybehangzó módosított vallomása, Szakasits Árpád módosított tanúvallomása és a kihallgatott volt áv. tisztek vallomása, akik azt állítják, hogy a szervezkedés bűntette nem a való tények alapján került be az előző vizsgálatnál a jegyzőkönyvekbe. (V kötet 177-180. oldalig, és VI. kötet 255-288. oldalig.) IV r. Haraszti Sándor a./ Háborús és népellenes bűntett A háborús bűntettre vonatkozólag a bíróság megállapította, hogy 1921 -ben Haraszti Jugoszláviába emigrált és ott trockista személyekkel tartott kapcsolatot. Az ő befolyásukra maga is trockista nézeteket vallott és mint újságíró trockista, szovjetellenes cikkeket írt. 1929ben Jugoszláviából kiutasították és a magyar kormány megengedte hazatérését. Magyarországon a munkásmozgalommal kapcsolatban likvidátori álláspontot foglalt el és ismerősei körében Szovjetuniót rágalmazó kijelentéseket is tett. Bizonyítékul szolgált több szovjetellenes cikk, saját beismerő vallomása és olyan tanúvallomások, amelyek bizonyították Haraszti trockista tevékenységét. (I. kötet.) A felülvizsgálat megállapította, hogy Haraszti 1923-ban a Bácsmegyei Naplóban Lenin szövetségesei c. cikkében a „kommunista terror" megelőzésének lehetőségeit fejtegette.
