Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
A köztársaság agóniája c. cikkben a németországi eseményekkel foglalkozott és a „vörös forradalom" veszélyére figyelmeztette a Német Köztársaságot. Haraszti beismerte, hogy a kérdéses cikkeket ő írta, állítása szerint a cikkek megírására az késztette őt, hogy félt állásából való elbocsátásától. 1929-ben visszatért Magyarországra és a 100%, Szemle c. lapokban haladó szellemű cikkeket írt, melyeknek egyes példányait a bűnügyi iratokhoz csatoltuk. 1931 őszén kapcsolatba került az illegális kommunista párttal és propaganda munkát végzett. Az ekkor írt cikkei azt mutatják, hogy írói tevékenysége összefüggött az illegális kommunista pártban végzett propaganda munkájával. 1932-től anyagilag támogatta a mozgalmat és sajtóvétség miatt a horthysta rendőrség eljárást indított ellene. Haraszti trockista tevékenysége nem volt megállapítható, olyan cikkei is megjelentek, amelyekben Trockijt támadta. A felülvizsgálat során több tanú visszavonta korábbi terhelő vallomását azzal az indoklással, hogy kényszer hatására vallottak Haraszti ellen. Egybehangzóan azt állítják, hogy Harasztit baloldali embernek ismerték és Jugoszláviában, valamint Magyarországon tanúsított magatartását nem tartják ellenségesnek. Megállapítást nyert, hogy Haraszti támogatta a Márciusi Front tagjainak munkáját. 1943ban közreműködött a Szakasits-Kádár találkozó létrehozásában, ennek a találkozónak a célkitűzéseit nem ismerte. 1944-ben illegalitásba ment és kapcsolatot teremtett különböző ellenállási csoportokkal. Ezt a tényállást bizonyítja Haraszti Sándor módosított vallomása, a bűnügyi iratokhoz csatolt különböző újságcikkek és két trockista, szovjetellenes cikk, valamint több tanúvallomás. (VII. kötet 203-207. oldalig, 218. oldal) Haraszti Sándornak a felszabadulás előtti magatartását és kifejtett tevékenységét értékelve megállapítható, hogy összességében nem képezheti háborús, népellenes bűntett megállapításának alapját. b.l Hűtlenség bűntette Az alapítélet szerint Haraszti Sándor a jugoszláv hírszerző szervek részére folytatott kémtevékenységet. Kapcsolatot tartott a jugoszláv kémszervezet tagjaival, Brankov Lázárral, Boárov Zsivkóval, Cicmil Obráddal 326 és Rob Anionnal. Rendszeres jelentéseket adott a politikai időszerű eseményekről, jelentős személyekről, Magyarország külpolitikájáról, valamint egyéb gazdasági és kulturális kérdésekről. Az ő tanácsára sikerült Rob Anton UDB327 ügynöknek letartóztatása elől elmenekülni. Kémkapcsolataitól utasítást kapott Tito és a titóista politika népszerűsítésére. 326 Obrad Cicmil ezredes, a budapesti Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv misszió vezetője. 327 A jugoszláv államvédelmi szolgálat.
