Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
maximális kihasználásával tevékenykedni. Kállai a kapott feladatokat végrehajtotta. Részt vett különböző demonstrációk szervezésében. 1942 júliusában a politikai rendőrség őrizetébe került. A kihallgatásai során alkalmazott fizikai kényszer hatása alatt beismerte a KMP-hez való kapcsolatát. Később cellatársaival történt megbeszélése után, a bíróságon visszavonta vallomását és bizonyítékok hiányában felmentették. A vizsgálat alapján nem nyert beigazolást, hogy a horthysta rendőrség előtt felderítő jellegű vallomást tett, beismerő vallomásának nem voltak következményei, senki nem lett őrizetbe véve. A felszabadulás után a horthysta rendőrség előtt tanúsított magatartását elhallgatta a párt előtt. Az 1951-es vizsgálat arra alapította a besúgás tényének bizonyítását, hogy Kállai Gyula beismerő vallomása ellenére felmentő ítéletet kapott a horthysta bíróság előtt megtartott tárgyaláson. Kállai Gyula módosította a vallomását és azt állította, hogy nem fejtett ki besúgó tevékenységet. Az ügyében kihallgatott volt horthysta nyomozók sem tettek vallomást arról, hogy Kállai a horthysta rendőrség beszervezett embere volt. Megállapítást nyert, hogy a horthysta rendőrség őrizetéből való kiszabadulása után, Kállai Gyula a párttól kapott feladatokat jól végrehajtotta és kapcsolatai között lebukások nem voltak. (V. kötet 158-172. oldalig és VI. kötet 226-334. oldalig.) Ezek alapján megállapítható, hogy Kállai Gyula háborús, népellenes bűntettet nem követett el. b./ Hűtlen ség bűntette A bíróság megállapította, hogy Kállai Gyula 1943-ban Kriváchy Ödön Gestapo-ügynökkel tartott rendszeres kapcsolatot és a német titkosszolgálatot tájékoztatta a párt feladatairól. Mint a horthysta rendőrség besúgója, Wayand Tibor utasítására Kriváchy Ödönt bevonta a Független Kisgazdapárt munkájába. 1945-ben újból kapcsolatba került Kriváchy Ödönnel, aki már akkor az angol titkosszolgálat megbízottja volt és részére újból titkos adatokat szolgáltatott ki. Később Kriváchy külföldre szökött, de előzőleg utasította Kállait, hogy kémtevékenységét tovább folytassa és a kémadatokat Szakasits Árpádnak továbbítsa, aki szintén az angol titkosszolgálat ügynöke. A felszabadulás előtt Kállai Gyula még Pogány György Gestapo-ügynökkel is szoros kapcsolatban állt. Bizonyítékul szolgált Kállai Gyula beismerő vallomása, Szakasits Árpád terhelő tanúvallomása, több olyan tanú vallomása, amely azt bizonyította, hogy Kriváchy Ödön fasiszta beállítottságú személy volt és valószínűleg a Gestapóval állott kapcsolatban. (I. kötet.) Az újonnan lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a felszabadulás előtt Kállai Gyula kapcsolatban állt Kriváchy Ödönnel és Pogány Györggyel is. Kriváchy Ödönnek segítséget nyújtott ahhoz, hogy a Független Kisgazdapártba belépjen és a felszabadulás után közreműködött abban, hogy Kriváchy Ödön diplomáciai szolgálatba kerüljön. 1946-ban Kriváchy külföldre szökött. Pogány Györggyel való kapcsolata abban állott, hogy 1944ben, amidőn Kállai illegalitásban volt, Pogány György lakásán rejtőzött Csép községben.
