Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET KÁDÁR JÁNOS BÍRÁI ELŐTT
c) Kiegészítés 1951. február 11. Bizalmas! 37 Kie gészítés a február 9-én írt feljegyzésemhez Kiss elvtárs által felvetett kérdéshez - hogy tőlünk ment volna üzenet Szakasitshoz a tárgyalás ügyében és nem fordítva. Én mind a mai napig úgy tudom, erre a leghatározottabban emlékszem, hogy hozzám továbbítottak egy üzenetet, hogy a szocdemek keresnek minket, tárgyalni akarnak velünk, mégpedig a Szakasits. Erre azért emlékszem, mert nagyon meglepődtem, hogy mi szállta meg a szocdemeket, hogy ők akarnak tárgyalni, mikor a korábbi alkalmakkor (1940-4142-ben) mindig mi üzentünk és elmondásból tudom, hogy csak számos javaslat és hosszú kapacitálás után szoktak csak leülni tárgyalni. (Tudomásom szerint Jolsvaival és Horváth Mártonnal is Szakasits szokott tárgyalni.) Ennek megfelelően, mikor a Schiffer lakásán összejöttem Szakasitscsal, én mondtam, hogy üzentek, tessék, miről van szó? Erre kezdett bele Szakasits mondókájába. Harmadik dolog, amire pontosan emlékszem, hogy [ajmikor egy ideje hallgattam Szakasitsot, arra gondoltam, mi ez, ezért üzentek ezek? Meg is mondtam; mi azt hittük valami közös akcióra van javaslata a szocdem pártnak. Ha valóban úgy volt, hogy hozzám továbbítottak egy üzenetet, hogy a Szakasits akar tárgyalni, hozzá pedig, hogy egy vezető kommunist[ával] akar tárgyalni, akkor ezt valahol a közvetítési vonalon intézte™ így egy beépített ember. Vagy még egy lehetséges. Ilyen tárgyalás konspirációs viszonyok között semmiképp sem úgy jött létre, hogy én kapok egy fix találkozót azzal, hogy ott a Szakasits tárgyalni akar, menjünk oda. Ez legalább két lépésben történt, mégpedig úgy, hogy mi kaptunk egy üzenetet, hogy a Szakasits tárgyalni akar, erre válaszolhattuk, hogy rendben van, egyik vezető fog tőlünk elmenni, erre szervezhették meg magát a találkozást, napot, helyet stb. Egyébként, hogy a Szakasitscsal való találkozást Donath közvetítette hozzám, ezt most már majdnem száz százalékos bizonyossággal állíthatom; bár a részletekre még mindig nem emlékszem pontosan. 1951. február 11. Kádár 39 MOL M-KS 276. f. 65/40. őe. 34. Kézírással. 38 Kézzel beírva a tévesen beírt és kézzel áthúzott „idézte" helyett. 39 Saját kezű aláírás.
