Kádár János bírái előtt. Egyszer fent, egyszer lent, 1949-1956 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET FENT ÉS LENT - KOMMUNISTA LIBIKÓKA

hiányában követi el, vagy pedig tudatos, kártékony rombolni akarásból követi el. És én azt mondtam, és én (valaki közbeszól) - egy pillanat, én még akarok valamit" - már nem mondhatja, mert Kádár félbeszakítja: „Nézd, mi nem vagyunk itt Teleki téri kereskedők." Holott Rajk valóban alkuszik, 48 órát kér „a Párttól", hogy megírhassa. A „Párt" - Farkas és Kádár - távozik,

6 átadja a terepet Péter Gábornak, aki egy órát ad Rajknak. „Igen vagy nem", hangzik a felszólítás, csak két nap kellene neki, „igen vagy nem", „hát leírok, azt amit tudok..." „Igen vagy nem?" „Igen. Leírom, azt, amit elkövettem." „Üljön le írni - hangzik Péter utasítása, s ez már nem Rajknak szól, hanem saját beosztottjainak - egy óra múlva meglátjuk, mit ír." Rajkot leviszik a pincébe június 8-án 1 órakor. 20 perc múlva saját kérésére hozzák vissza, „hogy kapjak negyvennyolc órát". „Azáltal, hogy feljöttél, újra vesztettél a magad idejéből..., én kettőig várok..., az még negyven perc." „Egy pillanatra - hangzik Rajk válasza. Felsorolok mindent, de azt, amit most várnak tőlem, sajnos, azt én nem tudom felsorolni, mert nem követtem el." Péter „megnyugtatja", majd lesz 48 órája is, de most - már - csak 40 perce van. A második stáció: „Én két óráig - vagyis a Péter által engedélyezett 40 percen belül meg fogom csinálni. Én csak azt szerettem volna itt közölni, és ezt kérés formájában is természetesen elmondani, hogy amennyiben mód lesz rá, meg fogom kapni, amennyiben nem lesz mód rá, nem fogom megkapni, mert valószínű, hogy utána nem lesz mód írni." Nem Péter, hanem Rajk siet, már elfogadná Szőnyiék vallomását, nem a párt megtévesztéséről van szó, hanem a látszatról, ami ellene szól, de „akkor sem tudnám azt megmondani, hogy kivel volt kapcsolatos..." Kihallgatója hűvösen emlékezteti arra, hogy újabb három perc telt el, de a maradék harminchetet hajlandó kivárni. Valami fenyegetés is elhangozhatott, de azt a hangfelvétel már csak csonkán rögzíti, ahogy az idő múlását, Rajk elvezetését és visszahozatalát is pusztán „szünetként" jelzi. Nem tudni, meddig tartott a „szünet", mi történt közben, próbált-e Rajk újra írni, vagy már ekkor kezelésbe vették, amikor újra Péter elé vezetik: „Te ne a párt előtt, neked a párthoz semmi közöd nincsen" - hangzott az ítélet. A harmadik stáció: „Te az Államvédelmi Hatóságnak teszel őszinte vallomást, így vagy úgy. írni nem akartál, ennek a játéknak vége!" „Eredj vele!" - hangzik az utasítás, s Rajk megint kéri a 48 órát. „Nincs 48 óra." Rajk megveretésére Farkas Mihály adott - a párt nevében - utasítást, s ott volt mellette Kádár János is. A hangfelvételen újabb „szünet" jelzi ennek első felvonását. Ismét Péter elé vezetik. A szomszéd szobában még ott vannak „a párt küldöttei", az egyik ÁVH-s, Pozsonyi Endre szendvicseket szolgál fel nekik, így jól elvannak reggelig. Péter figyelmezteti Rajkot: „Neked egy dologra kell vigyázni. Addig fognak verni téged, amíg ki nem jön belőled, ami benned van. Ezzel még jobban aláhúztad, hogy milyen szívós ellenség vagy... Beszélsz, vagy nem beszélsz?" Rajk „liheg, valamit halkan mond", nem érteni. „Van írnivalód - kérdi Péter-, amit még nem mondtál el? Igen vagy nem?" Rajk szerint van, s kapna újabb fél órát, de ő: „nem tudok most írni". „Vigyétek vissza!" - hangzik az utasítás, amire a hangfelvétel tanúsága 6 Lásd az 1. számú dokumentumot.