A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

letartóztatták a román titkosrendőrök, majd 1951 -ben 15 évre ítélték. 1955-ben kiengedték, de háziőrizetbe helyezték. Csak 1967-ben hagyhatta el püspöki rezidenciáját. II. János Pál pápa saját kérésére mentette fel 1980-ban püs­pöki teendői alól. MELLÉK. Y KORNÉL a Grősz-perben Endrédy Ven­del zirci apát jogi védelmét látta el. MESZLÉNYI ZOLTÁN (1892-1953) sienopei cím­zetes püspök (1937 óta), 1950. június 17-én esztergomi káptalan tagjai megválasztották helynöknek. A kommunistáknak útjukban állt, mivel ők Beresztóczy Miklós megválasztását akarták elérni, ezért 1950. július 4-én letartóz­tatták Meszlényi Zoltánt és így Beresztóczy július 5-től káptalani helynök lett. Meszlényi Zoltán 1953-ban a rossz bánásmód következ­tében a börtönben halt meg. MIHÁLYFI ISTVÁN (1911-1964) kalocsi egyház­megyés pap. A gimnáziumot Baján és Kalo­csán (1922-1930), a teológiát Kalocsán (1930-1935) végezte. 1935-ben szentelték pappá. Káplán, illetve plébános Csikérián, Madarason, 1939-től Baján, 1942-től János­halmán, 1946-ban internálták, de még ebben az évben felmentették. 1949-től érseki taná­csos, gimnáziumi hittanár Kalocsán, a kalo­csai kórház lelkipásztora, főszékesegyházi karkáplán. Kalocsai főesperesként Kujáni Fe­renc föpréposttal , Sztrilich Károly kanonok­kal és Kovács Vince kanonokkal együtt 1964-ben autóbalesetben halt meg. MIHÁLYFI JÁNOS (1905-1986) kalocsai egyház­megyés pap. A gimnáziumot Baján és Kalo­csán (1916-1924), a teológiát Kalocsán (1924-1929) végezte. 1928-ban szentelték pappá. Jánoshalmán, Baján, Bácsalmáson, Kiskőrösön, Kalocsán és Csávolyon teljesít szolgálatot. 1936-1937-ben Berlinben folyta­tott tanulmányokat. 1942-től lelkipásztori szolgálatot teljesített Bácsfeketehegyen, 1945-ben kiutasítják Bácskából. 1945-1948 között lelkipásztori szolgálatot teljesített Fok­tőn, 1948-ban Ausztriába távozott, haláláig Salzburgban lelkész. 1985-ben az Esztergomi Káptalan tiszteletbeli kanonokjává választják. MIKES JÁNOS gróf (1876-1945) szombathelyi püspök. Innsbruckban végezte a teológiát. Pappá szentelése után 1899-től Gyergyóújfa­luban káplán, majd plébános. 1906-tól Szé­kelyudvarhelyre került. Itt új katolikus gimná­ziumot építtetett, a régit átalakítatta neve­lőintézetté. 1911-tői kinevezték szombathelyi megyéspüspöknek. Legitimista, IV. Károlyt is támogatta 1921-ben, visszatérése alkalmából. A harmincas években egyházmegyéjét gazda­ságilag csődbejuttatta, ezért 1936-ban címze­tes érsekként nyugdíjba vonult. Almássy László Afrika-kutatót jelentős adománnyal tá­mogatta. MINDSZENTY (PEHM) JÓZSEF (1892-1975) esz­tergomi érsek. A gimnáziumot is (1903­1911), és a teológiát is Szombathelyen (1911-1915) végezte. 1915 és 1917 között Felsőpatyon lelkipásztor. 1917-től Zalaeger­szegen hittanár. 1919-től plébános. Újságot ad ki, iskolát, templomot építtet. A városba hívja a Notre Dame-tan ítórendet, számukra modern iskolát (elemi, polgári, líceum) és zárdát épít­tet. 1944-től veszprémi püspök, 1945 és 1974 között Magyarország prímása, esztergomi ér­sek. 1948. december 26-án az államvédelem Esztergomban letartóztatja. 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. A Gyűjtőfogházban és a Conti utcai börtönben raboskodik. 1955-től szigorú háziőrizetben tartják. 1956. október 30-án kiszabadul, más­nap Budapestre érkezik. A forradalom bukása után az amerikai követségen keres menedéket. A Szabadság téri épületet csak 15 év múlva hagyhatja el. Rómába utazik, ahol VI. Pál pápa szívélyesen fogadja. 1971-től a bécsi Pázmáneumban él. Utazásokat tesz Európá­ban, az USA-ban és Dél-Amerikában. 1974­ben a pápa az esztergomi érseki széket üres­nek nyilvánítja. 1974 októberében a frankfurti könyvvásáron ünnepélyesen bemutatják a bí­boros emlékiratait. 1975. május 6-án Bécsben hunyt el. Mariazellben helyezik ideiglenes nyugalomra. 1991. május 4-én helyezik végső nyughelyére az esztergomi bazilikában. MÓCSY IMRE (1907-1980) jezsuita szerzetes. 1925-ben lépett be a Jézus Társaságba, 1936­ban szentelték pappá Innsbruckban. Főiskolai tanár Budapesten és Szegeden. Rómában szer­zett doktorátust szentírástudományból, tanít a Gergely Egyetemen. Itthon Szegeden tanít a háború után. 1948-ban Rómába utazik Czapik Gyula megbízásából. 1949 elején tért vissza a pápa utasításával, melyben a püspököket ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom