A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

tartásra szólította fel. 1949. január 17-én letartóztatták és Kístarcsára internálták. 1953-ban a tábor felszámolása után kilenc és fél évre ítélték, de 1955-ben szabadlábra helyezték. Fűtőként, raktárosként dolgozott. 1965-ben ismét letartóztatták, négy évre ítélték. 1968-ban szabadult, a MÁV-nál dolgozott 1970. évi nyugdíjazásáig. Utána több helyen végzett kisegítő lelkipásztori munkát. MOLNÁR NIVARD FERENC (1912-1991) ciszterci szerzetes. 1930-ban lépett be a rendbe, az örökfogadalmat 1936-ban tette le. 1938-ig Budapesten egyetemi tanulmányokat folytatott. 1939-1940 segédlelkész a Szent Imreplébánián, 1940-től 1948-ig a Szent Imre Gimnáziumban tanított természetrajzot, kémiát, földrajzot. 1948 és 1950 között kisegítő a Szent Imre-plébánián. Az ÁVH letartóztatta, a Grősz-per egyik mellékperében zárt tárgyalásán 1951. augusztus 9-én három évre ítélték. Szabadulása után 1975-ig vegyész a Fővárosi Tejipari Vállalatnál, majd halálig kisegítő lelkész a Szent Imre-plébániához tartozó Emmausz úti kápolnában. MONTINI, GIOVANNI BATTISTA (1897-1978) helyettes vatikáni államtitkár 1937 és 1954 között, majd Milánó érseke. 1963-ban pápává választották (VI. Pál). NAGY IMRE (1896-1958) kommunista politikus. Az első világháború idején szovjet hadifogságba esett, majd belépett a kommunista pártba. 1921-ben hazatért, bekapcsolódott a kommunista párt újjászervezésébe. 1929-től a Szovjetunióban élt és a moszkvai Nemzetközi Agrárintézetben dolgozott. 1944 novemberében az elsők között érkezett haza. Tagja lett az MDP Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányban földművelésügyi, majd Tildy Zoltán és Nagy Ferenc kormányában belügyminiszter. 1953. július 4-től miniszterelnök. 1955. december 3-án kizárták a pártból. 1956. október 23-án visszavették a Politikai Bizottságba, és miniszterelnökké választották. Bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből, és deklarálta az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg november 4-i támadását követően a jugoszláv nagykövetségre menekült, innen november végén a romániai Snagovba vitték. 1958-ban titokban kivégezték. 1989ben rehabilitálták. NAGY TÖHÖTÖM SÁNDOR (1908-1979). 1926ban lépett be a jezsuita rendbe. 1937-ben szentelték pappá. Négy doktorátust szerzett (teológiai, jogi, filozófiai, néprajzi). 1937-ben bekapcsolódott a KALOT szervezésébe, 1940től a vezetéshez tartozott. 1944-ben átszökött a frontvonalon a Vörös Hadsereghez, hogy tárgyalásaival biztosítsa a KALOT jövőjét. Remélte, hogy a kommunisták és a katolikusok között lehetséges valamilyen megegyezést találni. 1945 után öt alkalommal utazott Rómába titkos küldetésben. Ötödszörre nem tért vissza Magyarországra, a pápa 1947-ben Buenos Airesbe küldte. Személyiségének sokkal nagyobb szerepet tulajdonított, mint amekkorát az eseményekben játszhatott. Ez a csalódás vezetett ahhoz a döntéshez, hogy kérte a pápától a fogadalom alóli feloldozást. Brazíliában gimnáziumokban és főiskolákon tanított. 1949-ben polgári házasságot kötött. Argentínában szabadkőműves, a Kossuth-páholy tagja lett. 1967-ben kizárták a páholyból, azután Magyarországon élt. NEHÉZ-POSSONY JÓZSEF a Grősz-perben Hévey László jogi védelmét látta el. NÉMETH JÓZSEF (1909-?) alezredes, tábori esperes. 1948. december 11. és 1950. augusztus 10-e közt (1994-ig utolsóként) töltötte be a tisztet, mivel őt letartóztatták, a tábori lelkészséget pedig felszámolták. 1950 novemberében elsőfokon, majd 1951 márciusában másodfokon négy évre ítélték. 1953. szeptember 11-én amnesztiával szabadult Márianosztráról. Budapesten segédmunkásként helyezkedett el. OLTI VILMOS (1914-?) jogász, bíró. 1945 után került Szegedről Budapestre. A Budapesti Népbíróság különtanácsának elnökeként több koncepciós perben is ítélkezett (Pócspetri, Mindszenty, Grősz, Nitrokémia, Standard, MAORT stb.). Nyugdíjazásáig jogtanácsosként dolgozott. ORDASS LAJOS (1901-1978) evangélikus püspök. Gimnáziumot Újverbászon, majd Bonyhádon végzett. 1920-tól Wittenbergben és Sopronban tanult a teológián. 1924-ben szen-