A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

tartásra szólította fel. 1949. január 17-én letar­tóztatták és Kístarcsára internálták. 1953-ban a tábor felszámolása után kilenc és fél évre ítélték, de 1955-ben szabadlábra helyezték. Fűtőként, raktárosként dolgozott. 1965-ben is­mét letartóztatták, négy évre ítélték. 1968-ban szabadult, a MÁV-nál dolgozott 1970. évi nyugdíjazásáig. Utána több helyen végzett ki­segítő lelkipásztori munkát. MOLNÁR NIVARD FERENC (1912-1991) ciszterci szerzetes. 1930-ban lépett be a rendbe, az örökfogadalmat 1936-ban tette le. 1938-ig Budapesten egyetemi tanulmányokat folyta­tott. 1939-1940 segédlelkész a Szent Imre­plébánián, 1940-től 1948-ig a Szent Imre Gimnáziumban tanított természetrajzot, kém­iát, földrajzot. 1948 és 1950 között kisegítő a Szent Imre-plébánián. Az ÁVH letartóztatta, a Grősz-per egyik mellékperében zárt tárgyalá­sán 1951. augusztus 9-én három évre ítélték. Szabadulása után 1975-ig vegyész a Fővárosi Tejipari Vállalatnál, majd halálig kisegítő lel­kész a Szent Imre-plébániához tartozó Emmausz úti kápolnában. MONTINI, GIOVANNI BATTISTA (1897-1978) he­lyettes vatikáni államtitkár 1937 és 1954 kö­zött, majd Milánó érseke. 1963-ban pápává választották (VI. Pál). NAGY IMRE (1896-1958) kommunista politikus. Az első világháború idején szovjet hadifog­ságba esett, majd belépett a kommunista párt­ba. 1921-ben hazatért, bekapcsolódott a kom­munista párt újjászervezésébe. 1929-től a Szovjetunióban élt és a moszkvai Nemzetközi Agrárintézetben dolgozott. 1944 novemberé­ben az elsők között érkezett haza. Tagja lett az MDP Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mányban földművelésügyi, majd Tildy Zoltán és Nagy Ferenc kormányában belügyminisz­ter. 1953. július 4-től miniszterelnök. 1955. december 3-án kizárták a pártból. 1956. októ­ber 23-án visszavették a Politikai Bizottságba, és miniszterelnökké választották. Bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződés­ből, és deklarálta az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg november 4-i támadását kö­vetően a jugoszláv nagykövetségre menekült, innen november végén a romániai Snagovba vitték. 1958-ban titokban kivégezték. 1989­ben rehabilitálták. NAGY TÖHÖTÖM SÁNDOR (1908-1979). 1926­ban lépett be a jezsuita rendbe. 1937-ben szen­telték pappá. Négy doktorátust szerzett (teoló­giai, jogi, filozófiai, néprajzi). 1937-ben be­kapcsolódott a KALOT szervezésébe, 1940­től a vezetéshez tartozott. 1944-ben átszökött a frontvonalon a Vörös Hadsereghez, hogy tárgyalásaival biztosítsa a KALOT jövőjét. Remélte, hogy a kommunisták és a katoliku­sok között lehetséges valamilyen megegye­zést találni. 1945 után öt alkalommal utazott Rómába titkos küldetésben. Ötödszörre nem tért vissza Magyarországra, a pápa 1947-ben Buenos Airesbe küldte. Személyiségének sok­kal nagyobb szerepet tulajdonított, mint amekkorát az eseményekben játszhatott. Ez a csalódás vezetett ahhoz a döntéshez, hogy kér­te a pápától a fogadalom alóli feloldozást. Bra­zíliában gimnáziumokban és főiskolákon taní­tott. 1949-ben polgári házasságot kötött. Argentínában szabadkőműves, a Kossuth-pá­holy tagja lett. 1967-ben kizárták a páholyból, azután Magyarországon élt. NEHÉZ-POSSONY JÓZSEF a Grősz-perben Hévey László jogi védelmét látta el. NÉMETH JÓZSEF (1909-?) alezredes, tábori espe­res. 1948. december 11. és 1950. augusztus 10-e közt (1994-ig utolsóként) töltötte be a tisztet, mivel őt letartóztatták, a tábori lelkész­séget pedig felszámolták. 1950 novemberében elsőfokon, majd 1951 márciusában másodfo­kon négy évre ítélték. 1953. szeptember 11-én amnesztiával szabadult Márianosztráról. Bu­dapesten segédmunkásként helyezkedett el. OLTI VILMOS (1914-?) jogász, bíró. 1945 után ke­rült Szegedről Budapestre. A Budapesti Népbí­róság különtanácsának elnökeként több kon­cepciós perben is ítélkezett (Pócspetri, Mind­szenty, Grősz, Nitrokémia, Standard, MAORT stb.). Nyugdíjazásáig jogtanácsosként dolgo­zott. ORDASS LAJOS (1901-1978) evangélikus püs­pök. Gimnáziumot Újverbászon, majd Bony­hádon végzett. 1920-tól Wittenbergben és Sopronban tanult a teológián. 1924-ben szen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom