A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
a koncepcióba, mert együtt tanult a bécsi egyetemen Grősz Józseffel, Czapik Gyulával és Hamvas Endrével, így személyén keresztül a kalocsai érsek mellett akár más főpapokat is határozottan a szervezkedéshez lehetett kötni. Másrészt Farkas volt az összekötő láncszem Bozsik Pál „összesküvése" és a főpapok között. Gyomlay László gimnáziumi tanár egy Egerben felállítandó katolikus egyetem 33 lelkes híveként több alkalommal is találkozott 1945 után Mindszenty Józseffel és Bozsik Pállal is. Gyomlayt 1951. február 25-én tartóztatta le az AVH, és a vallatások hatására hamarosan beismerte a minden alapot nélkülöző vádat, miszerint az amerikai követség részére kémkedett. Grősz Józseffel csak egy alkalommal találkozott, amikor felhatalmazást kért tőle, hogy katolikus diákok megsegítésére pénzt vehessen fel amerikai segélyszervezetektől. 34 Pongrácz Alajossal 35 kapcsolatban az államvédehnis nyomozók előszedték a nyilvántartásból, hogy 1946-ban, az igazolási eljárás idején felmerült ellene a vád, miszerint együttműködött a horthysta Vkf/2. (a Horthy-korszakban a Vezérkari Főnökség Hírszerző Osztálya) kémelhárító szervezettel. Ezért tanári állásából elbocsátották, így lett az amerikai követség tisztviselője. A koncepció szerint az amerikaiak beszervezték kémszolgálatra és rendszeres jelentéseket adott az ország belpolitikai, gazdasági, kulturális, oktatási és más titkos adatairól. Pongrácz Alajos csupán fordítói tevékenységet vállalt alkalmanként a Vkf/2. részére. 1946-tól, miután tanárként nem dolgozhatott, valóban tisztviselő lett az amerikai követségen, de az teljesen bevett szokás, hogy a különböző követségek az adott állam polgárait alkalmazzák. Több vádlott esetében is bűnként fogalmazták meg, hogy kapcsolatot tartottak nyugati államok követségeivel. Ez semmi esetre sem büntethető, hiszen a külföldi államok követségei akár csak napjainkban, a koalíciós időszakban is jelentős kulturális missziót töltöttek be. Pongrácz Alajos tulajdonképpen azért került bele a koncepcióba, mert Gyomlay László 1951. március 17-én elhunyt a vizsgálati fogságban, így az ő vallomására a majdani perben nem lehetett számítani, a személyes beismerés is lehetetlenné vált. Az összeesküvéselméletből a koncepció szerkesztői hiányolták a fegyveres szervezkedést, így kapcsolták be a Hévey László-féle szálat. Eszerint Hévey, Bozsik Pál megbízásából volt csendőrökből, horthysta katonatisztekből fegyveres szabadcsapatokat szervezett, valamint „ bekapcsolta az összeesküvésbe a volt Szent István Bajtársi Szövetség 26 legitimista, ellenforradalmi elemeinek csoportját. Ez a szervezet nagyVö. Mészáros István: Egyetemszervezési tervek Egerben. In Esterházy Károly emlékezete. Eger, 1993, 25-42. p. 34 Lásd all. számú dokumentumot. Grősz József kihallgatási jegyzökönyve. 1951. május 19. 35 A Grősz-per V. rendű vádlottjának ügyét a Budapesti Megyei Bíróság illetékességből áttette a Budapesti Katonai Bírósághoz. Pongráczot 1951. július 12-én halálra ítélték, fellebbezését július 30-án elutasították, ítéletét július 31-én reggel hét órakor az Állambiztonsági Büntető Intézet udvarán kötél által végrehajtották. HL Budapesti Katonai Bíróság 0152/1951.. 36 Az államvédelmis nyomozók belekeverték a koncepcióba a két világháború közötti Foederatio Stcphanca egyetemi és főiskolai hallgatók Szent István Bajtársi Szövetségét.
