A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

számú fegyverekkel [sic!] rendelkezett, melyeket lefoglaltunk. " Hévey László nevét vallomásaikban Bozsik és Gyomlay is említették. így tartóztatta le az államvédelem az egykori franciaországi professzort, aki őrizetbe vételéig a Kereskedelmi Minisztériumban volt osztályfőnök és soha nem politizált. Hévey László ügye teljesen kitalált, a legcsekélyebb alapot is nélkülözi, vele játszatta el az AVH a főperben a IV. rendű vádlott szerepét. Vallomása után ügyét elkülönítették és áttették a Katonai Bírósághoz, ahol július 12-én halálra ítélték, majd kivégezték. A főperhez kapcsolták a pálos szerzetesek köré font szálat is. Az ÁVH forgatókönyve szerint Vezér Ferenc, 8 a pálosszentkúti rendház főnöke szovjet katonák meggyilkolásában működött közre. Vezér Ferenc 1944-től „kulákokból és más népellenes elemekből terroralakulatot" szervezett. Uszítására és rendszeres felbujtására csoportjának tagjai több szovjet katonát meggyilkoltak, sőt maga Vezér is szívesen „járt bandája tagjaival, mint vallotta: »oroszlánvadászatra« a pálosszentkúti tanyavilágban. A gyilkosságok közül egyet személyesen hajtott végre: 1944. december 3-án egy szovjet katonát orvul lelőtt. "

39 1944 októberében foglalták el az oroszok Pálosszentkutat. A hadi események után a szovjet katonák közül többen is fosztogattak a környéken, asszonyokkal, leányokkal erőszakoskodtak. A falu vezetői elmenekültek, a helyben maradt lakosság is fosztogatta az elhagyott javakat. A pálos rendházban is csak ketten maradtak a zavaros időkben: Vezér Ferenc és Könyves Lajos, egy rokkant szerzetes. A kecskeméti rendőrkapitányság a rend helyreállítása és fenntartása érdekében polgárőrséget szervezett Pálosszcntkúton, amelynek vezetőjéül a lakosság körében tekintéllyel bíró Vezér Ferencet kérte fel (a megbízás hivatalos voltát a későbbi tanúvallomások is igazolják). A polgárőrség 1945 tavaszáig működött. Máig sem tisztázott teljesen, de 1945 áprilisában a Kecskeméti Rendőrség Politikai Osztálya egy feljelentés alapján letartóztatta Vezért, és beismerő vallomást csikartak ki belőle nemzetellenes bűneire vonatkozóan. A feljelentésre Vezér egy prédikációja szolgáltatott alkalmat, amelynek tartalmát teljesen kiforgatták. Szó sem volt még akkor szovjet katonák elleni merényletekről. A környék lakói a pálos szerzetes mellett tanúskodtak, ezért a Kecskeméti Népbíróság 1945. június 13-én felmentette Vezért a vádak alól.

40 1945 után bekerült a pálos rend hazai vezetőségébe, a rendházak gazdasági-gondnoki ügyeit intézte, ezért sokat utazott az országban. Ezt a tényt az ÁVH később úgy építette be a koncepcióba, hogy Vezér gyilkossága(i) miatt bujkált a felelősségre vonás elől. Sokáig azt sem döntötte el az államvédelem, hogy hány gyilkossággal gyanúsítsák a pálos szerzetest. Először 37 Lásd a 3. számú dokumentumot. Az ÁVH összefoglaló jelentése a Bozsik Pál, Endrédy Vendel, Vezér Ferenc és társaik ellen folytatott vizsgálatok állásáról. 1951. április 25. 3S A Grősz-per IX. rendű vádlottját a bíróság halálra ítélte. Vezér Ferenc életrajzához vö. Dr. Mészáros István: Ismeretlen vértanúk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye XX. századi történetében. Esztergom, 2000, 138-149. p. 39 Lásd a 68. számú dokumentumot. Vádirat Grősz József és társai ügyében. 1951. június 11. 40 BFL XXV. 4. f. 001211 /1951 ; 744/1990. Grősz József és társai. 2236-2237. p. Történeti Hivatal V 996. Vezér Szaléz Ferenc. 17-23. p.