A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

A kötetben szereplő személyek életrajzi adatai ALAPY GYULA (1919-1982?) népfőügyész. 1930-ban belépett a szociáldemokrata pártba. 1945-ben települt át Csehszlovákiából Ma­gyarországra. Győrben népügyész, majd a népügyészség vezetője. 1948-tól a Budapesti Államügyészség vezetője lett (belépett az MDP-be is). 1949-től a budapesti népügyész­ség tagja, 1951-től az államügyészség elnöke. 1953 és 1956 között a fővárosi ügyészség tag­ja. 1956 és 1958 között a Szovjetunióban élt, hazatérése után az MTA Jogtudományi Inté­zetében tudományos munkatárs. 1962-ben ki­zárták a pártból, később villany- és gázóra le­olvasóként, majd vállalati jogtanácsosként dolgozott 1972-es nyugdíjazásáig. ALBRECHT FŐHERCEG ~ ALBRECHT FERENC JÓ­ZSEF KÁROLY FŐHERCEG (1897-1955) Fri­gyes főherceg fia. Jogi tanulmányai mellett a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát is el­végezte. Hadnagyként részt vett az első világ­háborúban, az olaszországi harctéren. Az összeomlás után Budapesten telepedett meg. A magyar országgyűlés felsőházának tagja, az ifjúsági Vöröskereszt mozgalom védnöke, a Gyermekvédő Liga elnöke lett. A harmincas évektől kapcsolatba került a náci Németország több vezetőjével. A világháború után Nyu­gat-Európában telepedett le. ANGELO RÓTTA (1872-1965) szentszéki diplo­mata, 1930-tól budapesti apostoli nuncius. A második világháború idején sem hagyta el ál­lomáshelyét, tevékenyen bekapcsolódott az üldözött zsidók menekítésébe, részükre vati­káni menleveleket, keresztleveleket szerzett. 1944-ben személyesen és jegyzékben is tilta­kozott a magyar kormánynál a zsidók érdeké­ben. 1945 áprilisában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság - szovjet nyomásra - felszólította, hogy haladéktalanul hagyja el az országot a külföldi követségek mindazon tagjaival együtt, akiket még a háború alatti magyar kor­mányok idejében akkreditáltak. ÁNGYÁN FÜLÖP szervita rendfőnök 1947-től. 1950-ben Rómában halt meg. ANTALL JÓZSEF (1896-1974) jogász, kisgazda politikus, miniszter. 1923-ban szerzett jogi oklevelet a budapesti tudományegyetemen, majd különböző minisztériumokban dolgo­zott. 193 l-ben lépett be az FKgP-be. 1939-től miniszteri osztálytanácsos és menekültügyi kormánybiztos a belügyminisztériumban. Se­gítette a különböző nemzetiségű menekülte­ket, a háború alatt együttműködött a lengyel ellenállási mozgalommal. A Gestapo letartóz­tatta. A háború után újjáépítési államtitkár, majd miniszter (1945-1946). 1946. évi nyug­díjazása után a kisgazdapártban dolgozott, 1949-ben végleg visszavonult a politikától. APOR GÁBOR (1889-1969) báró, vatikáni magyar követ. A bécsi konzuli akadémia elvégzése (1913) és a első világháború után külügyi szol­gálatba lépett. Attasé a berlini magyar követsé­gen. A húszas években a varsói, majd a párizsi követségeken tanácsos, 1927-től a külügymi­nisztérium politikai osztályának vezetője. 1934-ben bécsi követ, majd külügyminisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom