A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
Az állam és egyház közötti megegyezés óta rendkívül óvatos, igyekszik minden nyílt állásfoglalás elől kitérni. 195 l-ben egy akciót próbált indítani az elítélt és internált papok kiszabadítása érdekében a kultuszminiszternél. A püspöki karon belül egyre inkább átengedi a kezdeményezést Hamvas Endre püspöknek. Rendszeres postai összeköttetésben áll a Vatikánnal. Elsősorban Péterfy Gedeonnal, a püspöki kar ottani megbízottjával. Rajta keresztül intézi el egyházi vonatkozású legális, hivatalos ügyeit. 58 A kalocsai egyházmegyéhez tartozik a Bácska déli része is. Egyházmegyéjének Jugoszláviához tartozó területén érseki helynök intézi az egyházkormányzást. Vele és több más Jugoszláviában élő pappal időközönként egyházi vonatkozású levelezést folytat. 59 Adataink és a Hatóságnál folyó ügyek azt bizonyítják, hogy fokozottabb illegális tevékenységet folytat, részben ellenforradalmi akciók és restaurációs kísérletek létrehozására, másrészt egy általa remélt rendszerváltozás után, saját irányító szerepének biztosítására. Hatóságunknál folyó Bozsik Pál-Endrédy Vendel-P[áter] Vezér Ferenc-ügy vizsgálata során megállapítottuk, hogy a Bozsik Pál vezetése alatt álló illegális ellenforradalmi szervezkedés legfőbb egyházi irányítója Grősz József kalocsai érsek. 60 Megállapítottuk, hogy Bozsik Pál remetekertvárosi prépost 1948. augusztus óta Mindszenty József utasítására államellenes összeesküvést szervez. Mindszenty őrizetbe vétele után Bozsik illegális kapcsolatot vett fel a budapesti USA-követséggel. Ezt követően a szervezkedés irányítását Grősz érsek vette át. A követség utasítására Bozsik összeállított egy kormánylistát, melyben megjelölte azokat a személyeket, akik „rendszerváltozás" után alkalmasak lesznek a különböző miniszteri tárcák betöltésérc. Ugyanakkor javasolta, hogy az ideiglenes államfői tisztet Grősz József töltse majd be. Ezt Grősz helyeslően tudomásul vette és kijelentette, hogy „a nyugati hatalmak által megteremtett lehetőség esetén nem zárkózik el attól a történelmi hivatástól, hogy az alkotmány szellemében közjogi méltóságánál fogva betöltse az ideiglenes államfői tisztséget." lágtanács berlini értekezletén felhívással fordult a nagyhatalmakhoz, hogy minél előbb kössenek békét egymással. A világ népeit pedig felszólította, hogy aláírásaikkal adjanak nyomatékot békevágyuknak. A püspökök nem tiltották meg a papságnak az ívek aláírását, de maguk elzárkóztak attól. 1951. húsvéti körlevelükben a békéért való imára szólították fel a híveket, de a békeívek aláírásával nem foglalkoztak. Vö. Pál József: Békepapok. Bp., 1995, 68. p. 58 GrŐsz József 1951. május 25-i önvallomásában részletesen beszámolt a Vatikánnal folytatott levelezéséről. Lásd a 27. számú dokumentumot. 59 Lásd az I. fejezetet a 118. számú lábjegyzetét. A bácskai apostoli kormányzóságot 1923-ban állították fel, székhelye Szabadka volt. A Bácska magyar megszállása után a kalocsai érsek joghatósága alá került. A kalocsai érsek biztosa (Ijjas József 1944. december 20-ig) és helynöke (Budanovich Lajos) útján igazgatta az apostoli kormányzóságot. íjjas távozása után Budanovich plébános általános helynökként átvette az apostoli kormányzóság ügyeit. 1946. június 13-án a Szentatya kinevezte Budanovich Lajost a Bácska apostoli kormányzójává. 60 Ez a május 4-re dátumozott dokumentum is bizonyítja, hogy erre az időre dőlt el véglegesen, hogy egy koncepciós perben Grősz József lesz a fővádlott. Lásd az I. fejezetet a 47. számú lábjegyzetét. A dokumentum további részeit az előző, április 25-én keltezett jelentés alapján állították össze.
