A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

ból indult ki, hogy a megegyezés elutasítása a papság és elsősorban a püspöki kar tagjai elleni intézkedésekre vezetne. Ellenséges, de passzív magatartást tanúsított az augusztus 1 -jén megindult papi békemozgalommal szemben. Pétery József váci püspök aktív fellépését a mozgalomban részt vevő papjai ellen azért nem helyeselte, mert félt, hogy ennek következtében a kormány még keményebb feltételekkel fogja megegyezésre kényszeríteni.

54 Grősz karrierista, és ezért régen szeretné megszerezni a hercegprímási kinevezést, ennek ellenére Drahos János esztergomi vikárius halála után - értesülésünk szerint Hamvas Endre csanádi püspököt ő javasolta a Vatikánnak esztergomi adminisztrátori kinevezésre. Ezt azért tette, mert több esztergomi főpap egymás utáni letartóztatása miatt félt ebbe a beosztásba kerülni.

55 Endrédy Vendel volt zirci apát letartóztatása után a püspöki konferencián Grősz élesen kikelt Endrédy letartóztatása ellen. Igyekezett aktivizálni a püspöki kar tagjait, hogy tegyenek valamit kiszabadítása érdekében. Felszólította Czapikot, hogy érdeklődjék, és szükség esetén járjon közbe a kultuszminiszternél Endrédy ügyében. Komoly része volt abban, hogy a püspöki kar nem írta alá a stockholmi békefelhívást. Ehelyett javaslatára körlevelet adtak ki, melyben képmutató módon odázták el az állásfoglalást.

56 A négy nagyhatalom gyors megegyezését követelő békealáírást a püspöki kar tagjai ugyancsak visszautasították Grősz kezdeményezése alapján. Ehelyett egy általánosságban „békét kívánó" nyilatkozatot adtak ki, melynek alapján az aláírásért hozzájuk forduló békebizottságokat visszautasították. így maga Grősz is folyó évi április hó 8-án az aláírásért hozzáforduló békebizottságot nem fogadta és kiüzent nekik, hogy ő „a püspöki kar által kiadott körlevélben már állást foglalt ebben a kérdésben és egyénileg nem kíván nyilatkozni".

57 54 Értelmetlen a bekezdés felvezetése. Passzívan nem lehet ellenséges magatartást tanúsítani. Valójában a püspökök elítélték a papság megosztását célzó békemozgalmat. A püspökkari értekezleten úgy határoztak, hogy együttesen nem lépnek fel a mozgalommal szemben. Azonban Pétery József váci püspök három papja ellen egyházi fenyítést alkalmazott, mert azok megjelentek a békepapok alakuló gyűlésén. Vö. Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Bp., 1985, 109. és 213. p. 55 Az esztergomi főkáptalan Drahos János általános helynök halála után, a bíboros kívánsága ellenére sem választotta meg Beresztóczy Miklóst vikáriusnak, hanem helyette Meszlényi Zoltán segédpüspököt. Őt viszont június 29-én letartóztatták és internálták. Július 5-én választotta meg az esztergomi székes főkáptalan Beresztóczyt helynökévé. Az ő ellensúlyozására nevezte ki a pápa 1950. augusztus 16-án Hamvas Endre csanádi püspököt apostoli adminisztrátornak Esztergomba. 56 Stockholmban ülésezett 1950. március 15. és 19. között a nemzetközi békemozgalom irányító szerve, az Állandó Bizottság (a Béke Világtanács elődje) és felhívást tett közre az atomfegyverek betiltása érdekében. Magyarországon a Megvédjük a Békét Mozgalom Országos Tanácsa csatlakozott a stockholmi békefelhíváshoz és felszólította a lakosságot a békeívek aláírására. A püspöki kar április 28-án kiadott egy körlevelet a katolikus papság és szerzetesség nevében. A körlevél általános hitet tett a béke mellett és elítélt minden pusztító fegyvert. A nyilatkozat ugyanakkor olyan a szellemben íródott, hogy az pótolta minden egyéb felhívás és békeív aláírását. Vö. Pál József: Békepapok. Bp., 1995, 10. p. 1950 novemberében Varsóban alakult meg a teljesen baloldali befolyás alá került Béke Világtanács. Az alakuló ülésen katolikus papok is részt vettek, sőt Beresztóczy Miklós fel is szólalt. Hazaérlíezésük után erős propagandát fejtettek ki, hogy minél többen írják alá a békeíveket. 1951 tavaszán a Béke Vi-