A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
A püspök[ök]től kapott jelentések alapján részletes jelentést tett a Vatikánnak a „hazai állapotokról". Ebben a felszabadulás utáni eseményeket hamis színben tüntette fel. 47 Mindszcntynek hercegprímássá történt kinevezése után, Grősz szerepe a püspöki karban megváltozott. Mint sértett főpap, állandóan Mindszenty és Czapik Gyula egri érsek irányvonala között ingadozott. A döntő kérdésekben azonban végül is a legtöbb esetben Mindszentyhez csatlakozott, vagy legalábbis éppen „semlegességével" érte el a püspöki kar többségének hozzájárulását, Mindszenty különböző agresszív lépéseihez. 1946-ban és 1947-ben több alkalommal tartott nyilvánosság előtt beszédeket. Ezek kivétel nélkül demokrácia elleni uszításokat tartalmaztak. Még 1948-ban is ilyen beszédeket tartott: „Itt Magyarországon csak az Isten tud jobb életet teremteni. Sokat ígérték az életszínvonal emelését, a nagyobb kenyeret, de ez olyan dolog, hogy az sohasem fog életre kelni, ha az Isten segítsége és áldása nincs hozzá." A püspöki kar „egységének" biztosítása érdekében 1948 novemberében kezdeményezésérc a püspökök Grősz által fogalmazott „hűségnyilatkozatot" írtak alá a prímásnak. Ebben a „gyűlölettől tajtékozó támadások" láttára szükségesnek tartja biztosítani a prímást a „hívek tiszteletéről és szeretetéről". Kijelentette, hogy „a püspöki karnak dokumentálnia kell egységét és szolidaritását őeminenciájávaP'. 48 Mikor először merült fel 1946-ban az iskolák államosításának kérdése, egyházmegyéjében kérdőívet bocsátott ki az egyházi iskolák tanítóinak és az ebben foglalt kérdésekkel igyekezett az államosítás elleni tiltakozásra rákényszeríteni a tanítókat. Varga Béla volt házelnökön keresztül több, volt csendőrt és más fasisztát igyekezett a felelősségre vonás alól kimenteni. Mindszenty letartóztatása után ismét, mint rangban következő érsek, a püspöki kar vezetője lett. Ebben az időben érkezett haza Rómából Endrédy Vendel volt zirci apát és Mócsy Imre jezsuita. Endrédy, Tardini helyettes vatikáni államtitkárral folytatott megbeszéléseket, Mócsy pedig a pápától hozott üzenetet. Ok közvetítették a vatikáni álláspontot, melyet Grősz magáévá tett és egész további politikai tevékenységének irányt adott. Ez szabta meg azt az álláspontját, hogy a kormánnyal nem szabad tárgyalásokba bocsátkozni, csak ha már az egyház nehéz helyzetbe kerül, akkor kezdjen tárgyalásokat, de akkor sem egy átfogó megegyezés, hanem apróbb kérdések tisztázása érdekében. 49 vek sérelmeit és különböző kéréseket tartalmaznak. PIL 274. f. 7/247. őe. Grősz József és Mindszenty József levelezése a miniszterelnökkel 1945-1947. 47 A Vatikánnak megküldött jelentést szó szerint közli Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 305-317. p. 48 A prímás letartóztatása előtt megfogalmazott püspöki hűségnyilatkozatról Grősz József részletesen beszámolt 1951. május 25-i önvallomásának 12. pontjában. Lásd a 27. számú dokumentumot. Valamint A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk.: Bckc Margit. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. 14.) Köln-Bp., 1996, 406-407. p. és Történeti Hivatal O - 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 78. p. 49 Lásd az I. fejezetet a 3. számú lábjegyzetét.
