A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

szűk környezetének hatása nyomja rá bélyegét. Gyenge jellemű, befolyásolható. Karrierista. Anyagias, pénzsóvár. A földreform óta 100 hold földje maradt az érsekségnek, ezenkívül jövedelme az állami kongnia és az egész egyházmegyéjében a hívektől gyűjtött pénzben való részesedés. A felszabadulás előtt a szombathelyi MOVE vezetőségi tagja volt. Ugyanott a helyi lapban cikket írt, melyben a nyilaskeresztet és a kettős keresztet összeegyeztethetőnek találta. Mint püspök, majd érsek, tagja volt a felsőháznak. 1943-ban Kalocsán nyilvános beszédet tartott, melyben „lelkesítő szavakkal" emlékezett meg az akkori „nehéz időkről" és munkára hívta fel a város előkelőségeit a „szebb magyar jövőért". A felszabaduláskor Serédi Jusztinián hercegprímás halála után a Vatikán felhatalmazása alapján átmenetileg, mint a második legrégebbi egyházmegye feje, a püspöki kar ideiglenes vezetője lett. Ebben a minőségben igyekezett magát nemcsak mint egyházi méltóságot feltüntetni, hanem mint ún. „homo regius", a legfőbb közjogi méltóságot is gyakorolni. Ezen az alapon igen sűrűn tárgyalt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol és amerikai tagjaival, valamint ugyanezek katonai misszióinak vezetőivel és tagjaival.

42 Számított arra, hogy ő fogja betölteni az esztergomi érseki, egyben hercegprímási széket.

43 Az amerikaiak közül igen jó kapcsolatot épített ki Key altábornaggyal, a misszió vezetőjével és Dittrich kapitánnyal. Velük a kapcsolatot Mindszenty kinevezése után is fenntartotta.

44 Mindszenty kinevezéséig a püspöki kar Grősz elnöklete alatt tartotta meg ülését. 1945. május 24-én tartott első püspöki konferencián Grősz élesen kikelt a földreform ellen. Támadta a kormányt, de elsősorban a szovjet hadsereget, mely „a kormány több tagjának ellenvetései ellenére is kikényszerítette a földreform végrehajtását". Élesen támadta a Nemzeti Bizottságokat és a Politikai Rendőrséget. Kijelentette, hogy: „A mostani rendszer a hitlerizmus iskolájának tanítványa."

45 E konferenciákon Grősz rendszeresen támadta a Szovjetuniót, a kommunistákat és védelmébe vette a svábokat. Több levelet írt a püspöki kar nevében a miniszterelnöknek, tiltakozva különböző vívmányok ellen.

46 41 Lásd az I. fejezet 133. számú lábjegyzetét. 42 Lásd az I. fejezet 129. számú lábjegyzetét. 43 Lásd az I. fejezetet a 133. számú lábjegyzettől. 44 Erről Grősz József részletesen beszámolt 1951. május 25-i és különösen 31-i vallomásában. Lásd a 28. és a 46. számú dokumentumokat. 45 A püspöki kar háború utáni első konferenciáján az ordináriusokat természetesen az aktuális, a katolikus egyházat is jelentős mértékben érintő kérdésekkel foglalkoztak. A földreform és a katolikus papok zaklatása mellett többek között szóba került a katolikus sajtó indításának akadályoztatása, a hazai németség sorsa, a deportáltak helyzete is. Vö. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk.: Beke Margit. (Disscrtationes Hungaricae ex história Ecclesiae. 14.)Köln-Bp., 1996, 27-51. p. 46 A Politikatörténeti Intézet Levéltárában külön őrzési egységben vannak letéve Grősz József és Mindszenty József levelei a miniszterelnökökhöz. Ezek a levelek többnyire a katolikus egyház és a hí-