A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

4. A FORRÁSKÖZLÉS SZEMPONTJAI A kötetben közölt iratokat sorszámmal és címmel (amely tartalmazza a dokumentum keltezését is) láttam el, a köztük való tájékozódás, keresés megkönnyítése céljából. A forrásokban előforduló helyesírási, nyelvhelyességi, egyeztetési és gépelési hi­bákat, elírásokat a mai magyar nyelvtan és központozás szabályai szerint kijavítot­tam. Gyakran előfordult, hogy a tulajdonneveket is hibásan írták, mivel a gépíró elér­tette vagy hangzás után írta le a nevet. Ilyenkor lábjegyzetben minden elírt név első előfordulásakor jeleztem a hibát, és közöltem a helyes alakot, a szövegben pedig javí­tottam a később is előforduló hibás nevet. A névmutatóba már csak a helyes alak ke­rült be. Az értelmetlen mondatokat, különös szófordulatokat, az értelemzavaró hibákat változatlanul hagytam, és [sic!] jelzéssel utaltam a szövegrész eredeti voltára. Néha hiányoznak egyes szavakból a betü(k), az igekötő(k) vagy a rag(ok) stb. [Kapcsos zá­rójelben] pótoltam a hiányt. A gyakran előforduló, közismert rövidítéseket (d.e., oszt. vez. et., a hónapok nevé­nek rövidítései stb.) változatlanul meghagytam a szövegben. Ugyancsak nem oldot­tam fel a különböző katonai rangokat (hdgy, szds, őrgy, alezr stb.), a pártok nevének rövidítését (MDP, FKgP stb.), a kötet végén található rövidítésjegyzék tartalmazza a teljes alakot. Az iratokat általában csonkítás nélkül közöltem. Indokolt esetben (pl. nem a tárgy­ra vonatkozó szövegrész) a lábjegyzetben tartalmi utalással minden esetben felhív­tam az olvasó figyelmét a kihagyásra. A forrásból kimaradt részt [.. .]-val jelöltem. Előfordult, hogy a levéltárakban csakis a többpéldányos indigós gépelés másolatai maradtak fenn és ezek nehezen olvashatók. A Történeti Hivatalban őrzött, lefűzött dossziékban a lapok bal oldalára írottak a kötés miatt olvashatatlanok. Az olvasási nehézségekre minden esetben kritikai jegyzetben utaltam. A kötetben dőlt betűvel közöltem a kéziratos formában fennmaradt dokumentu­mokat, továbbá minden egyes kézírásos bejegyzést, aláírást. Ezekre külön utaltam a források végén a legendában, illetve szövegkritikai lábjegyzetben. Ugyancsak a legendákban hívtam fel a figyelmet a különböző szövegváltozatokra, amikor például egy eredeti kéziratos önvallomásnak fennmaradt a szöveghű gépelt verziója is. A levéltárakban őrzött belügyminisztériumi, illetve népbírósági dossziék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom