A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Viselkedése azonban természetesnek ítélhető, visszagondolva, magam is így viselked­tem hasonló helyzetben. " 229 N. N. személyében az ÁVH olyan embert tudott beépíteni Grősz József kalocsai érsek cellájába, akire joggal számíthatott. Életfogytiglani ítélete garancia volt arra, hogy valami kedvező ígéret hatására elvállalja a feladatot. Ugyanakkor az államvéde­lem által jól ismert korábbi magatartása, életpályája is alátámasztotta, hogy mindenre hajlandó, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljön. A Pálffy-Sólyom-ügyben játszott sze­repével, háborús bűntettének tényével zsarolni lehetett. 1950-ben állapotos feleségé­nek kilátásba helyezett letartóztatásával hatottak rá. 195 l-ben már lehet, hogy nem is volt szükség efféle ráhatásra. Az egykori vezérőrnagy az ÁVH kihallgatásait, egy koncepciós eljárás kulisszatitkait megtapasztalva elvállalta az államvédelem által a Grősz-ügyben neki szánt szerepet, és annak kifogástalanul meg is felelt. Az AVH nyomozótisztje - Vajda Tibor őrnagy Egy koncepciós ügy kidolgozásában, alakításában fontos szerep hárult az államvéde­lem által kiszemelt áldozat előadójára, az ÁVH nyomozójára. Letartóztatását követő­en Grősz József kalocsai érsekkel Vajda Tibor államvédelmis őrnagy, a Vizsgálati Főosztály helyettes vezetője foglalkozott. Vajda Tibor 230 1924-ben született Budapesten. Nagyszülei Trianon után települtek át a Felvidékről Budapestre. Apai nagyapja, Weisz Mór ekkor magyarosította Vajdá­ra családnevét. Apja önálló fogtechnikus mester volt, alkalmanként hét-nyolc segé­det is foglalkoztatott. Vajda Tibor négy gimnáziumot végzett, majd 1939 és 1941 kö­zött apja mellett kitanulta a fogtechnikus szakmát. 2 1 1945-ig apjánál és különböző cégeknél fogtechnikus segédként dolgozott. Magyarország német megszállása után apját négy testvérével együtt meggyilkolták a németek, illetve a nyilasok. Anyja csak három évvel élte túl a háborút. Vajda Tibor testvére szintén megmenekült, 1949-ben Izraelbe emigrált, majd 1958-ban Ausztráliában telepedett le. 232 A család és a zsidóság tragédiája bizonyára jelentősen fonnálták Vajda Tibor sze­mélyiségét. 1945-ben két hónapig tagja volt egy cionista kollektívának. Majd megha­Lásd a 75. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 14. 230 A Vajda Tiborra vonatkozó adatok a vele kapcsolatban nyitott ÁVH-s dossziéból (Történeti Hivatal V- 150003 1. Vajda Tibor), illetve a Péter Gábor ellen 1953-ban lefolytatott vizsgálat aktáiból (Történe­ti Hivatal V - 1500028. Péter Gábor és társai) származnak. Ezenkívül felhasználtam: Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. [Budapest], 1994, 182-183. p.; Kenedi János: Miért nem szeretem a Népszabadságot? Változat Esterházy Péter és Nádas Péter témáira. In Kenedi János: K. belügyi iratfelmérő jelentése a kas­télyból. Bp., 2000, 182-188. p., valamint Tibor Vajda: Hope dies last - A story of survival in fascist Hun­gary. Melbourne, 2000. 231 BFL VIII. 764. Budapesti Iparostanonc Iskolák. MTH- és MüM Intézetek anyakönyvi lapjai gyűjte­ménye; BFL IX. 226. c. Mester-, segéd- és tanoncnyilvántartások. 232 Tibor Vajda: Hope dies last - A story of survival in fascist Hungary. Melbourne, 2000. 6-7. p. és 195. p.; Történeti Hivatal V- 1500031. Vajda Tibor. 19. p.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom