A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
misítva életrajzát, azt állította, hogy már 1942-ben belépett a szociáldemokrata pártba, és részt vett az illegális munkásmozgalomban. 1945-ben egy alkalommal illegálisan Bécsbe ment feketézni, fogászati anyagok beszerzése végett. 233 Valójában csak 1945 márciusában lépett be a szociáldemokrata pártba, majd még ez év augusztusában tagja lett az MKP-nak. 1946-ban került az ÁVO-hoz. Operatív hálózati területen dolgozott, majd Péter Gábor és Szűcs Ernő javaslatára a Szovjetunióban egyéves operatív iskolát végzett. Ezután nevezték ki a Vizsgálati Főosztályra helyettes vezetőnek. 234 Ekkor még csak 26 éves volt, de már komoly ügyekben bizonyította „nyomozói rátermettségét". A Rajk-per egyik tanújának szánt Szász Béla 1956. szeptember 15-én a Farkas Mihály és társai elleni vizsgálat során így emlékezett vissza 1949. évi kihallgatásaira: „ketten foglalkoztak velem. Nevüket nem tudom, egyiknek az asztalán egyszer láttam egy Vajda névre szóló borítékot. Ok kemény kínzások útján sem tudtak velem eredményt elérni. Kb. 36-szor talpaltak meg, vagy 500-at vertek rám gumibottal. Eltörött 5 bordám és gerincsérülésem is keletkezett. Kb. kilenc napig éjjel-nappal vigyázban állítottak. " 235 Vajda Tibor saját maga verte meg Vági Ferencet, aki letartóztatásáig a Miniszterelnökség Sajtó Osztályát vezette. A Rajk-perben való szerepéért Vajdát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki. A Tábornokok perében Vajda részt vett a koncepció formálásában is, sőt az általa készített jelentés közrejátszott Sólyom László letartóztatásában is. 236 Talán akkor figyelt fel N. N. személyére is, akivel Vajda ugyan közvetlenül nem foglalkozott, de mint a Vizsgálati Főosztály helyettes vezetője, és mint a Pálffy-Sólyom-ügy egyik formálója, N. N. vallomásait is figyelemmel kísérhette. A Grősz-per sikere után Vajda Tibort a Népköztársasági Érdemrend V. fokozatával tüntették ki, azonban fényes karrierje már nem tartott sokáig. 1952 novemberében elbocsátották az ÁVH-tól. Ezután a Statisztikai Hivatalban dolgozott osztályvezetőként, amíg 1953. január 12-én le nem tartóztatták. 237 Czakó Kálmán Legfőbb Ügyésznek a Péter Gábor és társai ügyében 1953. december 11-én keletkezett vádirata szerint a IX. rendű vádlott Vajda Tibor „mint a Vizsgálati Főosztály helyettes vezetője, 1950 őszétől részt vett törvényellenes módszerek alkalmazásában és alkalmaztatásában, »fogdatisztitasokban« 23 *, amelyekről tudta, hogy súlyos károkat okoz. Részese volt személyek törvénytelen internálásának. [...] 233 Történeti Hivatal V - 1500028/2. Péter Gábor és társai. 66. p. 234 Történeti Hivatal V - 1500031. Vajda Tibor. 19. p. 235 Történeti Hivatal V- 1500019. Farkas Mihály. 160. p. Vö. Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Bp., 1989, 48^19. p. 236 Kenedi János: K. belügyi iratfelmérőjelentése a kastélyból. Bp., 2000, 183-185. p. 237 Történeti Hivatal V - 1500031. Vajda Tibor. 19. p. 238 Fogdatisztítás: Péter Gábor utasítására a Vizsgálati Főosztály alkalmanként az ÁVH-n levő őrizetesek nagy számának csökkentése érdekében néhány nap alatt egynegyedére csökkentette a foglyok számát. Ilyen esetekben az ügyek kivizsgálatlanul maradtak, függetlenül attól, hogy valóban voltak-e bűnösök a rabok közt vagy nem. Minden alap és minden vizsgálat nélkül ártatlan személyeket zártak internálótáborba évekre. Az ilyen akciókra többnyire szövevényes, nagyobb perek lezárása után kerülhetett sor, amikor a nyilvános és zárt tárgyalásokon fel nem használt egyénektől kellett megszabadulni.
