A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
mel, ígéretét mégsem tartotta be. A kalocsai érsek joggal feltételezhette, hogy röviddel egyházi jogaiba való visszahelyezése után nem tartóztathatják le ismét. Az 1956-os forradalom kitörését követően a katolikus főpapok közül Grősz József értékelte elsőként október 24-én a helyzetet. Aznap esti rádióbeszédében kijelentette, hogy a katolikus egyház elítél minden vérontást és pusztítást. Kifejezte abbéli reményét, hogy a katolikus hívek az ilyen cselekményektől tartózkodni fognak, sőt példát mutatnak a nyugalom és a rend megőrzésében. 181 Ezt követően sorra megszólaltak a püspökök és valamennyien nyugalomra intették híveiket. 182 Október 30-án Mindszenty József esztergomi érsek kiszabadult háziőrizetéből. November 2-án magához kérette Grősz József kalocsai érseket, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspököket szűkebb körű püspökkari értekezletre. A megbeszélés után a prímás felszólította a főpapokat, hogy a békepapokat rendeljék vissza egyházmegyéikbe és bocsássák el őket a vezető papi állásokból. 183 A forradalom és szabadságharc bukását követően, és miután Mindszenty József esztergomi érsek az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén menedékjogot kapott, ismét Grősz József lett a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Első rádiónyilatkozatában, december l-jén a forradalom alatt kialakult nemzeti egység megőrzését hangoztatta, és békét, boldogabb jövendőt kért Istentől. 184 Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője 1956 decemberében három alkalommal is meghívta Grősz József kalocsai érseket, hogy tárgyalják meg az „ellenforradalmi" események hatására kialakult helyzetet. Grősz nem reagált a meghívásokra. Végül 1956. december 18-án Horváth János utazott le Kalocsára. A találkozó eredményéről és lefolyásáról Grősz József másnap kelt levelében részletesen tájékoztatta püspöktársait. Az érsek beszámolt a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány azon tervéről, hogy az ÁEH hamarosan kikerül a Minisztertanács hatásköre alól és a Művelődésügyi Minisztérium alá lesz rendelve. 185 Az egyházügyi hivatal megbízottait a püspöki aulákból visszahívják, tevékenységi körüket a megyei tanácsok művelődésügyi osztályainak munkatársai fogják ellátni. Horváth János nehezményezte Grősz Józseffel folytatott megbeszélése alkalmával, hogy az 1956-os események idején a főpapok számos, a hivatallal nem egyeztetett személycserét hajtottak végre egyházmegyéikben. Horváth szerint az ordináriusok a falusi plébánosok és káplánok áthelyezéséről szabadon rendelkezhetnek, de a városi plébánosok, esperesek, a vikáriusok és az irodaigazgatók áthelyezéséhez ki kell kérni az ÁEH véleményét. 186 A forradalom hangja. Szerk.: Varga László [New York] és Kenedi János. Bp., 1989, 49. p. 182 Szántó Konrád: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. Bp., 1992, 30-35. p. Október 26-án Grősz József második alkalommal is a nyugalom fenntartásáról beszélt rövid rádióbeszédében. 183 Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989, 435. p. 184 HU OSA 300-40-6. Open Society Archives. Biografícal Files. 57. Container. 4-5 Contents. Grősz József. Hungarian Monitoring - 1. 12. 1956. I8 " Az Elnöki Tanács 33/1956. számú törvényerejű rendelete megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt, ugyanakkor intézkedett a Művelődési Minisztérium Egyházügyi Hivatalának felállításáról. 186 MOL XrX-A-21-a. 4. doboz. 266/1956. Ein. Grősz József levelét teljes terjedelemben közli Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje. München, 1988, 148-149. p.
