A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

gáltatása kielégítő. Grősz véleménye szerint a még meglévő problémákat az egyház a kormányzattal egyetértésben a jövőben meg fogja oldani. A kérdésre, hogy mit lehet tudni Mindszenty József helyzetéről, a kalocsai érsek nem válaszolt.

177 A kalocsai érsek személyiségéhez komoly adalékot szolgáltat az ÁVH-val való együttműködés ténye. Teljességgel nyilvánvaló, hogy Grősz szabadulásában az ÁVH-n keresztül a párt akarata érvényesült. Az érsek azonban belement az államvédelem által diktált feltételekbe, és azáltal nyerte vissza szabadságát. Czapik halálával az ÁVH került lépéshátrányba,

178 de Grősz nem használta ki a kedvező alkupozíciót sem a maga számára, sem a katolikus egyház, illetve a még börtönben lévők számára. 1956 májusában egy korábbi monstre per elsőrendű vádlottjaként úgy szabadult, hogy az 195l-es ítéletben a neki kiosztott 15 évből csak ötöt ült. Ugyanakkor a vádlott-társak (ha a főperhez a mellékpereket is hozzávesszük, akkor mintegy 200 ember) továbbra is börtönben maradtak. Grősz első alkalommal csak 1957 májusában folyamodott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy Endrédy Vendel és Hagyó-Kovács Gyula számára kegyelmet kérjen.

179 Grősz József több mint öt év után, 1956. június 13-án elnökölt ismét püspökkari értekezleten. Első fellépése rendkívül meggyőző lehetett a püspökök számára. A kalocsai érsek ugyanis nem engedte be a konferenciára a népszerűtlen és többek által besúgónak tartott Beresztóczy Miklós esztergomi érseki helynököt, akinek a folyosón kellett várakoznia. Grősz megkérdezte püspöktársait, hogy Beresztóczy milyen jogon vesz részt az értekezleten. Hamvas Endrétől azt a felvilágosítást kapta, hogy még Czapik Gyula elnöksége alatt alakult így, és azóta szokássá vált. Grősz ezután szavazásra akarta bocsátani, hogy részt vehessen-e Beresztóczy az értekezleteken, de erről Hamvas Endre lebeszélte, mondván, előbb ki kellene kérni az Állami Egyházügyi Hivatal véleményét. Grősz ezután kiüzent a folyosón várakozó esztergomi érseki helynöknek, hogy további intézkedésig ne vegyen részt a püspökkari értekezleteken.

180 Talányos, és Grősz Józseftől kissé szokatlan ez a határozott fellépés. Lehet, hogy az államvédelem által előkészített és Grősszel egyeztetett konspiráció zajlott le a püspöki kar tagjai előtt, amely azt a célt szolgálta, hogy Grősz megszerezhesse püspöktársai feltétlen bizalmát. Beresztóczy kiiktatása a püspökkari értekezletekről amúgy sem lehetett érzékeny veszteség az ÁVH számára, hiszen az ordináriusok eleve bizalmatlanok, ellenségesek voltak vele szemben. Ugyanakkor nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy Grősz önálló akciójáról volt szó. Ez pedig azt bizonyítja, hogy bár szabadulásának feltételeként hajlandónak mutatkozott együttműködni az államvédelem177 MOLXIX-A-21-a. ÁEH - Elnöki iratok. 4. doboz. 178 Az esztergomi és a kalocsai érsek akadályoztatása, az egri érsek halála miatt a magyar katolikus püspöki kar elnöki tisztét a szentclési rangsor szerint kellett betölteni. így 1956. április 25-e után Shvoy Lajos székesfehérvári püspök töltötte be az elnöki tisztet. Az ö személye azonban a kommunistáknak egyáltalán nem felelt meg, ezért is kellett az ÁVH korábbi tervét meggyorsítani és Grősz érseket mielőbb visszahelyezni papi funkcióiba. Vö. Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Bp., 1995. 151. p. 179 BFL XXV. 4. f. 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 1028-1056. p. 180 Történeti Hivatal O - 13405/2. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 188-189. p.