A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Úgy tűnik, hogy a kalocsai érsek boldogan átadta a magyar katolikus egyház veze­tését Mindszenty Józsefnek. Ő maga így ismét távolabb kerülhetett a közügyektől: „A későbbi konferenciákon nem voltam túlságosan hangadó, de természetesen az egyházat érintő kérdésekben (egyesületekfeloszlatása, iskolák államosítása, hitokta­tás stb.) én is megmondtam a véleményem; az ilyen kérdésekben való tiltakozásaink vagy kéréseink nyilvánosak voltak. " I41 A Grőszről készült párt- és államvédelmis je­lentések egymásnak is ellentmondanak. 1947-ben még Mindszenty a fő ellenfél, ezért a kalocsai érsekről készült jellemzésben is az esztergomi érsekhez fűződő kap­csolata alapján határozták meg Grősz József egyéniségét: „Nem tekinti Mindszentyt egyedüli fórumának már csak azért sem, mert ő régebbi érsek, és rangidős pap, de nem áll ki ellene, nincs határozott ellenvetése a prímás politikájára. " ]42 1951 májusában már a kalocsai érsek a legfőbb ellenség, de még mindig a Mindszenty hez fűződő reláció alapján jellemzik: „Gyenge jelleme dacára a katolikus hit egyik erőssége. A múltban nyílt demokráciaellenességet tanúsított, mindig állást foglalt Mindszenty mellett. A demokrácia iránti magatartása ma annyiban változott, hogy beszédeiben burkoltan támadja a demokráciát, de magatartásán meglátszik a félelem is."* 43 Hamis képet festenek ezek a jelentések Grősz Józsefről. Úgy állítják be, mint egy ingadozó, önálló döntésre képtelen személyt. Ellenben naplója és a róla készült fog­dajelentések tanúsága szerint mindenről határozott véleménye volt, és ítéletei is álta­lában helyesnek bizonyultak. Politikai éleslátására a legjobb példát a kalocsai érsek által megfogalmazott és a Vatikánba eljuttatott jelentések szolgáltatják. Ezekben nemcsak a katolikus egyház helyzetét írta le hitelesen, de mindenkor tényszerűen be­számolt az országban zajló politikai eseményekről. 144 Mindszenty József 1948. december 26-i letartóztatása után ismét Grősz József lett a katolikus püspöki kar elnöke, immár másodízben. Súlyos teher nehezedett rá. Megnyilatkozásain, akárcsak püspöktársain, érezni le­het a félelmet, a bizonytalanságot. Ezekben a napokban a kalocsai érsekkel szemben Czapik Gyula sokkal higgadtabbnak tűnik. Ugyanakkor nem lehet pusztán „félelem­mel" magyarázni Grősz József viselkedését. Eddig mindig konkrét feladatokat kellett végrehajtania, mindig pontosan tudta, hogy mit várnak el tőle. Mindszenty letartózta­tása után, Rómától elszigetelten, Grősznek és a püspököknek végig kellett gondolni­uk a lehetőségeiket. A tanácstalanság egészen január 7-ig tartott. Ekkor érkezett meg Rómából a jezsuita Mócsy Imre, aki magával hozta XII. Pius pápának a magyar fő­141 Lásd a 27. számú dokumentumot. Grősz József önvallomása. 1951. május 25. 142 Lásd az 1. számú dokumentumot. Grősz József kalocsai érsek jellemzése. 1947 április. 143 Lásd a 4. számú dokumentumot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4. 144 1945. szeptember 2-án Kalocsán kelt, a Szentatyához írt jelentését közli: Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 305-317. p. Ezenkívül lásd a 20b-c. számú dokumentumot. Grősz József levele Rómába a pápai államtitkárságnak. 1951. január 31.; Grősz József levélfogalmazványa Rómába a pápai államtitkárságnak. 1951 elején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom