A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
Grősz József kevésbé felelt meg az elvárásoknak. Nem német származása lehetett a fő akadálya a jelölés elmaradásának, mint azt egy róla készült jelentés állítja. 137 Tény, hogy nem számított homo novusnak, hiszen a harmincas évektől a felső klérushoz tartozott, igaz, csak szürke eminenciás volt és híján volt minden vezéri jellemvonásnak. Az egykori Mosón vármegyei 100 holdas parasztgazda gyermeke, Grősz József általában elégedett volt sorsával. Feladatait megbízhatóan teljesítette, de egyáltalán nem volt vezéregyéniség. A püspöki karnak sem vezére, irányítója volt, mint majd Mindszenty lesz, hanem elnöke, aki első az egyenlők között. 138 Ha az egyház érdeke úgy kívánta, eljárt a miniszterelnöknél, minisztereknél, bár nem túl gyakran. A kalocsai érsek személye az adott történelmi helyzetben valóban nem felelt meg sem az egyházi köröknek, sem pedig az Ideiglenes Kormánynak. Bár kiváló egyházkormányzati ismeretekkel rendelkezett, és mindig nehéz helyzetben levő egyházmegyékben bizonyította jó problémamegoldó és szervezőkészségét, azonban hiányoztak belőle azok a harcos tulajdonságok, amelyeket a Vatikán a háborút követő nehéz időszakban elvárt. 139 Ugyanakkor a kormány, mint az a jelölőlistából is látszik, mindenekelőtt egy új arcot kívánt látni az esztergomi érseki székben, aki a Horthy-korszakban és a háború alatt nem kompromittálta magát, nem tartozott a felső klérushoz, illetve korábban nem vállalt jelentős szerepet a magyar katolikus egyház vezetésében. A pápa döntése az esztergomi érsek személyét illetően talán meglepte Grősz Józsefet, de semmi estre sem töltötte el csalódottsággal a „mellőzés". A kalocsai érsek a Mindszenty József esztergomi érseki kinevezéséről rendelkező pápai levéllel kapcsolatban a következő bejegyzést írta 1945. szeptember 5-én naplójába: „Kellemes meglepetés volt számomra: megszabadultam a felelősségtől és gondoktól, amelyek a boldogult hercegprímás halála óta terheltek." ]4 ° Az idézett mondat sokat elárul Grősz József jelleméről. Naplót általában mindenki saját maga számára vezet, abból a célból, hogy nem publikus véleményét, élményeit rögzítse. Mivel valóban a privátszférához tartozik, ezért igazságtartama általában magasabb más írott forrásénál. Ugyanakkor azt a lehetőséget sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyes közéleti személyiségek olyan szándékkal is írhatják naplójukat, hogy az utókor később majd az alapján fogja őket megítélni. így papírra vetett gondolataikban esetleg saját tetteik önigazolását fogalmazzák meg. 137 Lásd az 1. számú dokumentumot. Grősz József kalocsai érsek jellemzése. 1947 április. 138 Lásd a 27. számú dokumentumot. Grősz József önvallomása. 1951. május 25.,,[...] apüsp[öki] kar elé tártam a lehetőségeket, s a kialakult vélemény szerint mondtam ki a határozatot. A konferenciákon általában demokratikusan tárgyaltatnak a dolgok és hozatnak a határozatok. Az elnöknek legfeljebb az az előnye vagy hátránya van, hogy ő foglalkozik legtöbbet egy-egy kérdéssel s így tényleg irányító befolyása van. " 139 Mindszentyvel kapcsolatban írta Hansjakob Stehle, hogy több vatikáni főpap is harcos természetéért pártolta esztergomi érseki kinevezését, mert a „végső küzdelemben" (Endkampf) egy kipróbált antifasisztára és antikommunistára volt szükség. Hansjakob Stehle: Die Ostpolitik des Vatikans. Geheimdiplomatie der Päpste von 1917 bis heute. Bergisch Gladbach, 1983, 294. p. és Hansjakob Stehle: Geheimdiplomatie im Vatikan. Die Päpste und die Kommunisten. Zürich, 1993, 241. p. 140 Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995, 258. p.
