A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

számít, különösen ha figyelembe vesszük, hogy sem származása, sem pedig kapcsolatai nem predesztinálták ilyen magas állás betöltésére. Mindazt, amit elért, csakis szorgalmának, kitartásának, jó szervezőkészségének és püspökei, a katolikus egyház iránti hűségének köszönhette. Az államvédelmis jellemzésekben megfogalmazott vádakkal ellentétben, sohasem az érvényesülési vágy hajtotta, hanem jó „hivatalnokként" mindig elvégezte a rá rótt feladatokat.

113 Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte segédpüspökké Grősz Józsefet a győri szeminárium kápolnájában 1929. február 24-én. Erre az alkalomra választott jelmondata: „Cor pro corde - Szívet szívért". Fetser Antalt püspököt egyre inkább mentesíteni kellett a munkavégzés alól, így mind több feladat hárult az új segédpüspökre. 193 l-ben kinevezték a győri káptalanba kanonoknak. Grősz József felügyelte az egyházmegye katolikus iskoláit és szervezte az Actio Catholicát.

114 1933-tól a beteg Fetser Antal püspök általános helynöke, majd a püspök halála után káptalani helynöknek választották. Az új győri püspök, Brcyer István lett, aki beiktatása után

115 megtartotta általános helynökének Grősz Józsefet. A győri segédpüspök komoly egyházkormányzati gyakorlata is befolyásolta a Szentszék döntését, amikor a magyar állam egyetértésével a nyugalomba vonult gr. Mikes János utódjává apostoli adminisztrátori minőségben kinevezték a szombathelyi egyházmegyébe.

116 Grősz Józsefnek új megbízásához Serédi Jusztinián hercegprímás az 1936. március 18-án tartott püspökkari értekezleten gratulált, kifejezve kívánságát, „ hogy fiatalos ereje és sokoldalú egyházkormányzati tapasztalata a szombathelyi egyházmegye híveinek lelke üdvére szolgáljon''.

117 XII. Pius pápa a magyar kormány egyetértésével, 1939. július 10-én kinevezte Grősz Józsefet szombathelyi megyéspüspökké, majd 1941 májusában a magyar fennhatóság alá került Mura-vidék apostoli adminisztrátorává. Csak néhány évig kormányozta egyházmegyéjét, mégis hét új plébániát, és öt lelkészséget alapított, valamint megszervezte a szombathelyi kisszemináriumi képzést. Ugyanakkor a „nagyszeminárium" épületét az egyházmegye „felnőtt" kispapjai számára átalakítatta és modemizáltatta. Pártfogolta a székesegyház kertjében végzett régészeti kutatásokat, amelyek az egykori Savaria ókeresztény bazilikáját kívánták feltárni. Az ásatásoknak köszönhetően napvilágra került a híres római boros1 Lásd a 4. számú dokumentumot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4. 114 Az Actio Catholica-t X. Pius pápa hívta életre 1905-ben kiadott „II fermo proposito" kezdetű enciklikájával. Az A. C. célja, hogy minél több világi hívőt vonjon be a papság apostoli munkájába. A Magyar Katolikus Püspöki Kar először csak 1929-ben foglalkozott az A. C. létrehozásával. Vö. Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Bp., 1984, 156-157. p. A szervezés lassan haladt, az A. C. magyarországi indulása 1933-1934-re tehető. Vö. Nyisztor Zoltán: Az Actio Catholica tíz éve. Bp., 1943, 14. p. 115 A győri püspöki szék betöltéséhez vö. Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Bp., 1999, 68-69. p. 116 Gr. Mikes János lemondatására azért került sor, mivel gazdaságilag csődbe vitte a szombathelyi egyházmegyét. Horthy Miklós kormányzó mindemellett ellenszenvvel viseltetett Mikes iránt az 1921. évi királypuccsban játszott vezető szerepe miatt is. Grősz József az állam segítségével szanálta a püspökséget. A nyugalmazott Mikes Jánost a Szentszék kinevezte címzetes érsekké. Vö. Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Bp., 1999, 74. és 304. p. 117 Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Bp., 1984, 232. p.