A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
3. A SZEREPLŐK Az áldozat - Grősz József kalocsai érsek (1887-1961) Az egykor Mosón vánnegyéhez tartozó Féltorony községben (1920 óta Halbturn néven az ausztriai Burgenland tartományban) született 1887. december 9-én Grősz Ferenc 100 holdas gazda és Kiss Magdolna legidősebb gyenneke, Grősz József. 112 Később született még két öccse és egy húga. Az elemi iskola négy osztályát szülőfalujában végezte 1894 és 1898 között, majd Győrbe került, a bencés gimnáziumba. Négy évig egy családnál lakott, később a győri egyházmegye kisszeminaristája lett. 1907-ben kitüntetéssel érettségizett. Az érettségi után gr. Széchenyi Miklós püspök vette fel a győri egyházmegye kötelékébe, és még ebben az évben a bécsi Pázmáneumba küldte tanulni. Grősz József a bécsi egyetem teológiai előadásait látogatta. Négy év teológiai tanulmány után, 1911. július 14-én szentelte pappá Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök, a Pázmáneum rektora, az intézet kápolnájában. A bécsi teológia elvégzése után Grősz József 1912-től káplánként a Sopron vármegyei Faradon, majd a Mosón vármegyei Oroszváron kezdte meg lelkipásztori munkáját. 1913-ban a győri püspök, Várady Lipót Árpád maga mellé rendelte Grőszt, és levéltárosi, irattárosi teendőkkel bízta meg. Hamarosan püspöki szertartó, majd szentszéki jegyző lett. 1914 decemberében Fetser Antal nagyváradi segédpüspököt nevezték ki győri püspöknek. Grősz József az ő bizalmát is élvezte, 1921-től püspöki titkárrá és zsinati vizsgáztatóvá, 1922-től szentszéki bíróvá lépett elő. 1924-ben már püspöki irodaigazgató. Az idős Fetser püspök 1928-ban segédpüspököt kért maga mellé. Nyilván az ő óhajának megfelelően nevezte ki XI. Pius pápa 1928. december 7-én a két nap híján 41 éves Grősz Józsefet címzetes orthoziai püspökként győri segédpüspöknek. Pappá szentelésétől számítva 17 év alatt, viszonylag fiatalon került ilyen magas pozícióba. Ez mindenképpen gyors karriernek 112 Grősz József kalocsai érsek a 20. század jelentős főpapjai közé tartozik. Ennek ellenére életéről, munkásságáról kevés irodalom áll rendelkezésre. Vö. Grősz József és társai bűnpere. Bp., 1951 ; Dr. Török József: Századunk magyar főpapjai. Grősz József érsek. Szeged, 1992; Grősz József kalocsai érsek naplója. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995. Grősz József életrajzához elsősorban a Török József által írt biográfiát, illetve a jelen kötetben közölt párt- és államvédelmis jellemzéseket, valamint az érsek kihallgatásait, (ön)vallomásait használtam fel.
