A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

gének munkatársa lett. Rendszeresen publikált a Magyar Nemzetben. Országgyűlési képviselő 1958-1962 között, az Országos Béketanács főtitkára 1962-től 1966-ig. Évekig tagja volt a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának. DINNYÉS GERGELY (1912-1987) kalocsai egyházmegyéspap. 1924 és 1932 között Kalocsán járt gimnáziumba, majd ugyanitt végezte teológiai tanulmányait 1937-ig. Ebben az évben szentelték pappá. Első állomáshelye Miske, majd 1939-től Kalocsán a Szent Imre-templom. 1947-től Hartán látta el a lelkészi teendőket. 1951 és 1952 között a váci börtönben ült, gazdasági bűncselekmény miatt. DOBI ISTVÁN (1898-1968) paraszti származású kisgazda politikus, miniszter, miniszterelnök, az Elnöki Tanács elnöke. Tanácsköztársaság alatt vöröskatona, 1921-től tagja az MSZDPnek, 1936-ban a kisgazdapártba lépett be. A szegényparaszti szárny vezetője, a párt országos választmányának tagja. 1945- 1946 államminiszter, 1946-ban földművelésügyi miniszter. 1947-től az FKgP elnökeként nagy szerepe volt a párt balratolódásában. 1948-ban ismét földmüvelésügyi miniszter, 1948-1949 miniszterelnök, 1949-1952 a minisztertanács elnöke. 1952 és 1967 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tevékeny részt vállalt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. DRAHOS JÁNOS (1884-1950) esztergomi kanonok, Mindszenty József letartóztatása után általános helynök (1948. december 27-től). 1950. június 12-én a pápa kinevezte címzetes püspöknek, de felszentelésérc már nem került sor, mert három nap múlva meghalt. DUDÁS MIKLÓS (1902-1972) görög katolikus püspök. 1921-ben lépett a bazilita rendbe, majd Rómában tanult. 1927-ben szentelték pappá. Teológiai doktorátust szerzett 1928ban. 1932-től a máriapócsi rendház főnöke, 1939 óta a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye püspöke. Részt vett a II. vatikáni zsinaton, VI. pál pápa kinevezte a Keleti Kongregáció és a Keleti Kánonjogi Kódex revíziós bizottságának tagjává. EGYED ISTVÁN (1886—?) közjogi író, egyetemi tanár. Tanulmányait Budapesten végezte. 1909-ben szerezte meg a jogtudományi doktorátust. 1913-ban bírói vizsgát tett. 1919 óta az igazságügy-minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott, amellett a budapesti közgazdaságtudományi karon a közigazgatási jog megbízott előadója. 1922-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. 1923-tól ítélő táblai bíró lett. A Magyar Jogászegylet titkára, az Actio Catholica országos elnökségének tanácsosa. A Grősz-perben, mint az „összeesküvők" esetleges belügyminiszter jelöltje szerepelt a neve. ENDRÉDY VENDEL ~ HADARITS KÁLMÁN (1895-1981) ciszterci szerzetes, tanár, zirci apát. Sopronban és Győrött végezte középiskoláit, majd a budapesti egyetem hittudományi karán tanult tovább. 1917-ben lépett be a ciszterci rendbe, 1919-ben szentelték pappá. 1920-ban a Budapesten matematika és fizika szakon szerzett egyetemi oklevelet. Ettől kezdve 19 éven át a rend budapesti gimnáziumában, majd 1929 után az újonnan épült Szent Imre Gimnáziumban tanított. 1939-ben megválasztották zirci apátnak. A nagy múltú ciszter gimnáziumok államosítása, majd a rend feloszlatása után 1951 -ben Endrédy Vendelt is letartóztatta az ÁVH. A Grősz-per hatodrendü vádlottjaként 14 évre ítélték. 1956-ban, a forradalom idején kiszabadult a börtönből, de 1957 tavaszán ismét letartóztatták, majd néhány hónap múlva - Grősz József közbenjárására - amnesztiával kiengedték. Élete végéig Pannonhalmán maradt. ENDREY (EIPEL) MIHÁLY (1905-1977) püspök, a váci piaristák gimnáziumának elvégzése után 1923-tól Innsbruckban a jezsuita teológiai akadémia hallgatója. Doktorátust is ott szerzett. 1928-ban szentelték pappá, 1936-ig Vácon a Papnevelő Intézetben volt prefektus, 1936- tói Hanauer Árpád István váci püspök titkára volt. 1937-ben tiszteletbeli pápai kamarássá nevezték ki. 1942-től Pétery József mellett volt püspöki titkár, 1946-ban kanonok lett. 1948-tól az A. C. országos igazgatója. 1950 novemberében egri segédpüspökké nevezte ki XII. Pius pápa. 1958-ban Vámosmikolára helyezték, csak 1964-től költözhetett ismét Budapestre. 1972 és 1975 között pécsi segédpüspökké, majd váci püspökké nevezte ki VI. Pál pápa.