A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

III. FEJEZET FÜGGELÉK

kisgazdapártból és a Keresztény Gazdasági és Szocialista Párt egyik vezetőjévé választották. 1927-től a képviselőház alelnöke, 1937-től a felsőház tagja. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnöke. A Grősz-per MÁV-os mellékperében mint elsőrendű vádlottat a Budapesti Megyei Bíróság 1951. augusztus 10-én zárt tárgyaláson 12 évre ítélte. CSÁVOSSY ELEMÉR (1883-1972) jezsuita rendfőnök. 1903-ban kezdi meg a noviciátust az ausztriai Sankt Andräban. Az innsbrucki egyetemen folytatott tanulmányai után 1911-ben szentelték pappá Budapesten. Kalocsán tanít. 1924 és 1927 között tartományfőnök, majd ismét Kalocsán tanít, ahol egyben házfőnök. A harmincas években a budapesti Manrézát (lelkigyakorlatos ház) vezeti. 1939-től házfőnök és főiskolai igazgató Kassán. 1949-től ismét tartományfőnök. 1951. május 7-én letartóztatják és összeesküvés vádjával hét és fél évre ítélik. 1956-ban szabadult Vácról, Pannonhalmán telepedett le. CSELLÁR ISTVÁN JENŐ (1911-1959) pálos szerzetes, rendfőnök. Vácott tanult a piaristáknál, majd szülőfalujában, Váckisújfalun jegyzőgyakornok. 1935-ben lép be a pálos rendbe, 1940-ben szentelték pappá. A budapesti Sziklakápolnába került házgondnoknak. 1943-tól a rend újoncmestere és Pécsett helyettes házfőnök. 1946-ban került ismét a Sziklakápolnába házfőnöknek. 1951-ben a Grősz-perben mint nyolcadrendü vádlottat tíz évre ítélték. 1956-ban szabadult Vácról. Nyugatra távozott. CSEPREGI IGNÁC (1920- ) esztergomi érseki titkár. Bécsben szentelték pappá 1943-ban. Káplán Hídaskürtön, Budapest-Magdolnavárosban, Érsekvadkerten. 1947-től esztergomi érseki szertartó. 1948 és 1957 között érseki titkár, majd plébános Budapest-Zuglóban és a Városmajorban. 1956-ban tiszteletbeli kanonok, 1961-ben címzetes prépost, 1971-ben protonotárius kanonok. 1961-től 1980-ig esztergomi érseki irodaigazgató. 1980-tól érseki helynök. CSÖMÖZ GÁSPÁR ( 1904-1966), 1950-ig szolnoki plébános, 1951-től váci püspöki irodaigazgató. Kovács Vince váci általános püspöki helynök 1956 decemberében felmentette tisztsége alól. Utána másutt végzett lelkipásztori munkát. Kezdettől fogva egyik vezető személyisége volt a hazai papi békemozgalomnak. DALNOKI MIKLÓS BÉLA (1890-1948) vezérezredes, miniszterelnök. A kőszegi katonai reáliskola, majd a Ludovika Akadémia elvégzése után 1910-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban vezérkari tiszt. 1933-1936 Berlinben katonai attasé. 1939-ben a 2. lovas dandár, 1941-től a gyorshadtest, 1942-től a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka, majd a kormányzó főhadsegéde és katonai irodájának vezetője. 1944-ben az I. hadsereg parancsnoka. A nyilaspuccs után (1944. október 15.) szűkebb törzsével átment a Vörös Hadsereghez. 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották, majd a december 22-én megalakult Ideiglenes Kormány miniszterelnöke lett. DARÁZS ISTVÁN a Grősz-per idején államvédelmis alhadnagy. DARVAS JÓZSEF (1912-1973) író, parasztpárti, kommunista politikus. Kiskunfélegyházán elvégezte a tanítóképzőt (1932), de állást nem kapott. Budapesten alkalmi munkákból élt, kapcsolatba került a kommunista párttal, 1933-ban letartóztatták, majd hazatoloncolták Orosházára. Öt évig rendőri felügyelet alatt állt, de illegális kapcsolatát a kommunistákkal fenntartotta. A harmincas években versei, novellái, szociográfiai müvei jelentek meg. 1938 és 1944 között a Szabad Szó szerkesztője. Közreműködött a Márciusi Front és a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrejöttében. Tevékenyen részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalakításában ( 1939), 1945 után a párt alelnöke volt. Több minisztériumot is irányított (építés- és közmunkaügyi miniszter: 19471949; építésügyi miniszter: 1949-1950; vallás- és közoktatásügyi miniszter: 1950-1951; közoktatásügyi miniszter: 1951-1953; népművelési miniszter: 1953-1956). 1959-tól haláláig az írószövetség elnöke volt. 1972-től az Elnöki Tanács tagja. DEZSÉRY LÁSZLÓ (1914-1977) evangélikus püspök, író, újságíró. 1949-ig lelkészként működött, 1950 és 1956 között a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. Azután a Magyar Rádió belföldi politikai adások szerkesztősé-