A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Miután a kalocsai érsek a magára nézve terhelő vallomást megtette (beismerte, hogy tudott arról, hogy Vezér Ferenc gyilkosság miatt bujkál, és ő ebben támogatta; másrészt, hogy mint az összeesküvés vezetője tudott a fegyveres csoportok szervezéséről is), arról feljegyzés készült, amit aláírattak fele. A feljegyzéseknek fontos szerepük volt. Egyrészt, ha azt valaki már aláírta, bármikor fel lehetett ellene használni, ha vonakodott volna a további együttműködéstől. Másrészt a többi vádlottat is beismerésre lehetett késztetni a hitelesített feljegyzéssel. Bevett szokás volt, hogy az előadó a vádlott elé tárta egy másik gyanúsított beismerő vallomását. Egy alkalommal például Grősznek egy Mindszenty-levelet mutattak.

90 Igaz ugyan, hogy a feljegyzéseket a vádlott is aláírta, de ez korántsem jelenti azt, hogy az ilyen dokumentum a vallomást szó szerint tartalmazná. Elég, ha példaként a Grősz József által szignált feljegyzések stílusát, szóhasználatát összehasonlítjuk az érsek naplójával. Nyoma sincs a választékos, gördülékeny kifejezésmódnak. Valószínűleg a kihallgatás alkalmával gépelt jegyzőkönyvet az előadó átdolgozta, átfogalmazta, a koncepcióhoz igazította. Ezt a feljegyzést újra átbeszélték a következő kihallgatáson, és csak azután került sor az aláírásra. Grősz elmondta a fogdaügynöknek, hogy eleinte egyes szavakon is vitatkozott, de aztán belátta, hogy nincs értelme. „Az előadó egyes szövegezéseknél igen erőszakos volt, sokat vitáztak is. Grősz nem akarta azt mondani, hogy neki mindegy, mit ír, mert tulajdonképpen így van. Mégis csak azért kardoskodott, mert különbség van abban, amit saját kezűleg ír, vagy amit csak legépelt példányban ír alá. "

9] Amikor már minden kérdésben elfogadta a vádlott az előadó véleményét, összesítő vallomás, vagy feljegyzés készült. ,,Az eddigi vallomásain végigmentek és az egészet 16 oldalon összesítették. - A jegyzőkönyvet az őrnagy diktálta saját szavaival. Igen jól fogalmaz az őrnagy. Tulajdonképpen és lényegében az összefoglalás az eredeti vallomásait tartalmazza, de az őrnagy fogalmazásában. Volt néhány rész, ahol Grősz kifogást emelhetett volna a fogalmazás ellen, de belátta már, hogy ennek semmi értel„92 me sincs. Az államvédelem gondoskodott róla, hogy a gépelt és hitelesített feljegyzést a vádlott saját kezűleg is leírja. Grősz esetében a különböző töredékeket nem számítva három példány is fennmaradt (két gépelt és egy kézírásos) abból a vallomásából, amit később a per során Olti Vilmos bíró kérdéseire válaszolva is előadott.

93 Az előadó által készített feljegyzések, akárcsak az összesítő jegyzőkönyv, nemcsak a kihallgatási jegyzőkönyvekre támaszkodtak, hanem alaposan merítettek a foglyok önvallomásaiból is. Már a letartóztatást követően megkezdték a gyanúsítottakkal az önvallomások íratását. Néha a kihallgatásokon elhangzott témát kellett kifejteni, máskor részletes önéletrajzot kellett írni, kitérve a kapcsolatokra, barátokra. Ezek Lásd a 34. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról - folytatás. 1951. május 27. 91 Lásd a 16. számú dokumentumot. Grősz József fogdái magatartásáról készült május 21-i jelentés folytatása. 1951. május 21. 92 Lásd a 47. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 31. 93 Lásd a 46. számú dokumentumot. Grősz József összesítő vallomása. 1951. május 31.